Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
13. fejezet: 1596-1599 - 1598. márcz. 23.—ápr. 10. Fehérvári országgyűlés
menni, betegséget adva ürügyül, hijában írt neki a főherczeg maga is. Az is késleltette a dolgot, hogy a szükséges pénzt nem tudták gyorsan előteremteni '): mert a kamarának senki sem akart hitelezni, s mert a Pezzennek igért 40 ezer forintról szóló váltó napról napra késett. 0 e pénzzel kozák hadakat akart fogadni, mert Felső-Magyarországról, a lengyel határszélről furcsa híreket hoztak hozzájok: a lengyelek máris toborzanak, hogy a mint mondják, a törökkel egyetértve az ifjú Báthory Istvánt, Zsigmond bújdosó unokaöcscsét fegyveres' erővel Erdélybe vigyék 2). Ez a halogatás, késlekedés nagyon sokat ártott az ügynek. Ha a dolog részleteibe Erdélyben csak négy ember volt is beavatva: Bocskay, Komis, Sennyey és Jósika, de egy-más heti, s erre meg is esküdött, sem sajátjából, sem az itteni kamaránál, mint elnök elő nem teremtheti s bár az udv. kamarától parancsot kapott, hogy Nádasdy útiköltségei fedezésére is 1000 tallért »soll aufbringen, < miután azonban az itteni kamara tökéletesen kiürült »und in solchen discredito, das auf derselben schlechte oder gar kliein quittung zu machen[ist,]« : az meg nem történhetik. ') Pezzen írja, hogy ű nemcsak sürgeti, de a föherczeg s a mellette lévő tanácsosok is beismerik, hogy Nádasdi s a váczi püspök számára ezer-ezer tallér szükséges, annál inkább, mert a mostani időjárás mellett egy hóig vagy tovább is megtart, míg Erdélybe érnek, ott benn pedig »pro dignitate legationis« kell megjelenniük és »ad devinciendos multorum animos« auf ain freygabige tractation die raittung zu machen.« Ami az ő személyét illeti, ő minden szükségtelen kiadástól tartózkodni fog, azonban a sok kiadás miatt, hogy a kiszolgáltatott 1000 frthoz több is jöjjön, magától értetődik. Ez ügyben küldte a futárt ő felségéhez. 2) Pezzen írja fennebbi levelében, hogy ő Forgács és Bákóczytól azt hallá, hogy a lengyelek a 13 városban hajdúkat s Moldvában 3000 lovast toborzanak azon ürügy alatt, mintha azokat királ\uk számára Svédországba akarnák expediálni ; ez azonban nem áll, mert a lengyel cancellár megegyezett a törökkel, hogy Báthory Istvánt viszik be Erdélybe, aki a töröknek adófizetővé teszi ismét Erdélyt: ez annál könynyebben megeshetik, mert az erdélyi rendek némely része a praktikába beleegyezett — s csak alkalomra vár. — E miatt kell a sereg és kell a pénz »damit es Ew. Kays. Maiestät nit wie deroselben geliebten herrn vatter hochlöblichstes gedächtnisz dem Kaiser Maximiliano mit dem königreicli Polen und eben ainem andern Steffan Báthory ergehe.« Gondoskodjék fölséged s a 700 vallon lovast, a reformált (újonnan organisált) vallon-franczia zsoldosokat s az én testvéreimét rendelje be Felső-Magyarországra, hogy ott minden eshetőségre készen álljanak.