Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1785. sept. 19. tordai országgyűlés

jelentést: de az országgyűlési tárgyalásokról egy szóval sem emlékeznek meg. ') XXV. Griczy elfoglalta helyét s az erélyes férfiú épen oly szilárd kezekkel ragadta meg Erdély gyeplőjét, mint a milyennel eddig Várad környékének igazgatását vezette. A kapitány, ki egy hires építészszel: Baldagira Octaviussal a vár erődítésén annyit tett, mennyi évek óta nem történt, ki a török beütéseket megfékezte ssaját katonáitrendben tartotta, a kormányzás élén is érvényesíté tehetségeit. Nagy könnyebbségére volt, hogy csaknem teljes fejedelmi hatalommal intézkedett, nem kelle minden ügyben bevárnia István király döntő tanácsát, mint elődeinek, s hogy nemcsak több önállósággal bírt, mint ezek, hanem azt Id is tudta fejteni. Várad kapitányává helyette István király Sibrik Györgyöt nevezte ki, kihez Gyulay Pál ^y ama hires levelét intézte, melyet minden új kapitánynak fel szoktak olvasni. 2) Ez év sept. 12-én Giczy beinditáa portára Vass Györgyöt és Csegődy Mihály főköveteket a szokott adóval s ugyanazon hó 19-ére Tordára részletes gyűlésre összehívta a rendeket. Mindenekelőtt megszavazták az ez évi második adórészletet: 99 pénzt portánkint az erdélyiek s annak megfelelő összeget a szászok és székelyek, valamint 1 irtot a magyarországiak részéről s ezen kívül Várad erősítésére 35 pénzt. Megengedték, hogy szabad kivinni az országból a búzát, kinek-kinek saját szükségére, de nem kereskedésért; de eltiltották a szekeres és hátas lovak kivitelét. A görögök és olaszok csak a kormányzó menlevelével ellátva jöhetnek kereskedni az országba, de tallért és aranyat azok se vihessenek ki. Valamint az aranyat sem vert, sem pléh, sem por alakban nem szabad az országból kivinni. (Ez azért volt szükséges, mert a török adót aranyban kellett fizetni.) Megtiltották, hogy Acta Publ. Tranniae, a m. k. államlevéltárban. 2) Kiadta Bethlen Farkas II. k. 481. Továbbá az Erdélyi Muzeum II. kötetében Kisfaludy Sándor. A XVII. században külön is megjelent.