Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1586. máj. 1. nagy-enyedi országgyűlés

1585. SKPT. 19—24. 67 valaki velenczei árúkat (czifraságokat) vegyen: ilyen haszontalanságért ne vigyék ki a pénzt az országból. Elrendelék a törvénykezési terminusokat. A székelyek az orvok kergetésében tartsák magukat a megyében érvényes törvényekhez. A nemesek házuk szükségére ingyen sót kapjanak. Elrendeltetett, hogy a gonosztevők kergetését haladéktalanúl kezdjék meg. A görgényi tiszttartó s Geszty Ferencz Déva vidékén, útasíttassanak az ottani gonosztevők megbüntetésére. A szászok panaszkodnak, hogy az »úton járók« zsarolják őket s pénz nélkül veszik el az élést. Erre nézve tartassék meg az 1581-iki törvény: de viszont a szászok is tartozzanak pénzért ételt, italt adni. Megújították a ráczok betódúlása ellen hozott törvényeket: a bennlevők maradjanak ugyan benn, de éljenek az ország törvényeivel, legyenek a megyei ispánok, szolgabirák hatósága alatt. A ki ezután ráczot fogad földjére, fizet száz girát. A rendek szept. 24-én oszlottak el. *) XXVI. 1586 elején előkelő vendége volt Erdélynek: Herberstein Feliczián német főúr. E család kiválólag a bányászattal foglalkozott s a triumvirátustól csakhamar, a mint ezek kormányra léptek, István király beleegyezésével, haszonbérbe vette Kapnikbányát, de a hozzátartozó faluk nélkül 200 giráért évenkint, két évi tartamra. Nem sokára azonban, tapasztalván, hogy ily módon kára lesz, kérte a falukat, melyek Kapuikhoz tartoznak, a bérletidőnek 12 évre terjesztését s ezért a bérletnek évenkint 50 girával felemelését sürgette. -) A dolog azonban húzódott s végre maga szánta rá magát Erdélybe utazásra, oly czéllal, hogy a faluk mellé még Zalathnabányát is megnyerhesse bérbe. Gróf Nogaroll Ferdinánd, ») L. Törv. és Irományok XXXII. 2) A kormányzók 1584. aug. 13-iki levele István királyhoz, am. kir. államlevéltárban.