Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
11. fejezet: 1576-1588 - 1584. sept. 20. gyula-fehérvári országgyűlés
1585. APR . 24—MÁJ. 2. 57 a vallásszabadság, de a vallásban miuden újítás ismételten eltiltatott. Megszavazták a tavaszi adót a császár portájára : 99 pénzt a megyék részéről, melynek megfelelő összeget fizetnek a székelyek és szászok. A magyarországiak portánkint egyegy forintot. Ezenkívül a fejedelem szükségeire 50—50 fillért szavaztak meg. Elrendelék, hogy a nemzetek harczkészen legyenek az első behívásra, a sereg-szemlék megtartása végett. Vassal és aczéllal szabad-kereskedést engedtek. Elrendelék a gonosztevők kergetését s megbüntetését czirkáláson kivül is. Sót a kamarák a nemeseknek, székely főuraknak s lófőknek házok szükségére ingyen adjanak. Az elhalt Wesselényi Miklós itélőmester irományait Radvánczi Márton itélőmester rendezze. A gyűlés máj. 2-án oszlott el. 1) Az áprilisi országgyűlés követei Apafi, Kornis és a brassai jegyző; csakugyan nem sokkal a gyűlés után. elmentek István királyhoz s bár ettől nyertek kihallgattatást, de nem kaptak határozott választ. István király a kormányzást egyelőre a triumvirátus kezében hagyta, 2) s a követeket hazabocsátotta. Minden arra mutatott, hogy a király e fontos ügyben nem határozott véglegesen. Nem adott a követeknek semmi kötelező Ígéretet, de el sem utasította őket, s ha láthatólag nem is fogadta szívesen, azon intézkedés ellen, melyet kiválóan sajátjának mondott, nem vette el a reményt, hogy a dolgok új fordulatához nem fogja beleegyezését adni. De ez természetesen sokkal kevesebb volt, mint a mennyit az erdélyiek vártak. XXIII. A rendek határozott föllépése : a fönnálló kormányzati rendszernek megváltoztatása s a kormányzás és nevelés gondjainak egy emberre ruházása ügyében, nem maradt hatástalan. *) L. Törvények és irományok XXYI-ik sz. 2) Bethlen Farkas II. 476. és 477. 1. Y. ö. Törvények és irományok XXVIII-ik számmal.
