Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1584. sept. 20. gyula-fehérvári országgyűlés

A közvélemény országgyűlésen és országgyűlésen kivűl a rendszert támadta meg, mint a mely ellenkezik a nemzet geniusával — valójában pedig a személyeket akarta megbuktatni, mint a kik megkérdezésük nélkül, sőt ellenökre lettek a dolgok élére állítva. Kétségtelen igaz, liogy Kendy Sándor gyakorlati államférfi volt, gazdag tapasztalatokkal s mély belátással és erős itélőtehetséggel: de önérzete gőggel volt határos s élczei kíméletlensége sokakat elidegenített magától. E részben ellentétei voltak Sombory és Kovachóczv, classicai míveltséggel bíró, Olaszországban képzett férfiak, kik a kormánytanácsban keveset nyomtak egy oly határozott akaratú ember mellett. Keveset változtatott a dolgon, hogy István király határozott válasz nélkül bocsátotta haza a követeket, s hogy egyelőre nem adott nekik választ. Ezen tett határozatlansága ösztönül szolgált az ellenzékeskedésnek még hevesebb alakban folytatására. Mert abban meg voltak nyugodva, hogy oly gyakorlati ember, mint István király, a dolog practicus oldalát fogja venni, s a mint meggyőződik, hogy a triumvirátus tarthatatlan, el fogja őket ereszteni. De Kovachóczy idealismusa nem ebben kereste a veszélyt. Attól tartott, hogy a triumvirátus ellen intézett támadás a király előtt azt mint elvet buktatja meg, s megmenthetni hitte azzal, ha annak mint elvnek hasznosságát kimutatja. így született meg rendkívül érdekes és jellemző röpirata: Párbeszéd Erdély kormányzásáról. 1) Két ember: Philodacus és Eubulus (egy hazafi, de lehetne mondani egy túlzó hazafi, s egy tanácsos) beszélgetnek együtt a napi kérdésről, s egyik se győzi meg a másikat — de az ember azzal az impressióval teszi le a könyvet: biztosabb a kormányzást (midőn nem uralkodásról van szó) több emberre bízni. Egy gyenge czélzattal abból indul ki, hogy ez csak szeJ) De Administratione Transylvaniae Dialógus Adjecta est ad Maximum et Victorem Poloniae Regem Gratulatio Claudiapoli Transylvanorum Ex Officina typograpliica Gasparis Helty M. D. LXXXIV. Egyetlen példánya Maros-Vásárhelytt a Teleki könyvtárban. Boldogult édes atyám Szilágyi Ferencz az erdélyi jogirodalomról irott nagyobb művében felhasználandó, leíratta magának. Én ezen példányt használtam.