Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1581. máj. 1. kolosvári országgyűlés

1581. MÁJ. 1—17 37 Kik a megyéről fölebbeznek, bocsáttassanak a fejdelem elé. Az országgyűlés nov. 6-án oszlott el. 1) XY. Báthory Kristófnak — mialatt a lengyel király ismételten hasztalan kisérletet tett visszaszerezni a magyar királytól ősi birtokait Szathmárt és Németit 2) — ez időben nem kevés gondot okozott egy portai szökevény, Máijkházy Pál. Ez az ember még János Zsigmond idejében Hajnácskőből azon gyanútól terheltetve, hogy a törökökkel egyetért, Erdélybe szökött, 3) Itt Nisovszky özvegyét: Safirát a havasalföldi vajda leányát nőül vette. De a durva ember nem tudott vele békében élni s a bántalmazott asszony kérésére a fej delem zsinatot tartott, mely ágytól és asztaltól elválasztá őket addig, mig a férj megjavítná erkölcseit. Az Ítéletet a fejdelem végrehajtá Márkházy akarata ellenére, ki boszúval eltelten a portára szökött. A portán csakhamar felismerték, hogy ez az ember alkalmas »kereskedelmi czikk« lesz. Egyelőre a Szerémségben adtak neki jószágot, hogy annak jövedelméből éljen. Kristóf úr sokat betegeskedett s egy izben (1580) azt a hirt hozák a portára, hogy meghalt, A nagyvezér azonnal hivatta Márkházyt s azt a kérdést intézte hozzá: »mit adsz a császárnak, ha Erdélyt neked adja.« 4) Ezzel Márkházyból fejdelmi jelölt, vetélytárs lett, milyeneket a porta koronkint szokott hizlalni, hogy a tényleges fejedelemnek engedelmességét és engedékenységét annálinkább biztosítsa magának. >) L. Törvények és Irományok. XIV. 2) Az egri püspöknek 1581 apr. Ernő főherczegliez irott levele (a titkos levéltárban), melyben a lengyel királynak Szathmár és Németi •visszaadása fölötti kérelméről nyilatkozik, melyek visszaadását ő épen nem tanácsolja, mert az annyi volna, mint Magyarországról lemondani. 3) Horváth Mihály : Magyar Regesták, Tört, Tár XI. k. 104. 1. *) Mehemet dragomán 1580. oct. 30-iki levele Báthory Kristófhoz, Arpadia I. 312. 1.