Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

12. fejezet: 1589-1596 - 1595. decz. 13. fehérvári országgyűlés

XXL Zsigmond részint a székely viszonyok miatt, részint az adó megszavazása végett decz. 13-ára Fehérvárra országgyűlést hirdetett. A rendek nagy megelégedéssel vettek tudomást a bevégzett hadjárat fényes eredményeiről s készségesen megszavazták a kivánt adókat: 99 pénzt rendes adóban s azon kivűl 75 pénzt, melyet a székelyek és szászok egy összegben fizetnek. Az őrség tartására ezenkívül 1 ft 25 pénzt Ígértek, melyet a szászok és székelyek hasonlag egy összegben váltottak meg : úgy hogy a két összeg a szászok részéről 62 ezer forintot tett. ]) A rovatlan helyekre a mult gyűlésen kivetett öszszeget most is föntarták, sőt számukat megnevelték. Elrendelték a hadfölkelést, 3 havi hó-pénzzel s kellő eleséggel látván el a népet. Szabályozták a posztó árát, elrendelék, hogy az arany 160 pénzen, a tallér 1 fton járjon, továbbá a mult gyűlésen hozott limitatio megtartását, s hogy az új hatalmi perek rövid úton ítéltessenek el. Utoljára a székely viszonyok szabályozására került a sor. A köztök levő nemesség és adományosok egyfelől, a székely község másfelől panaszleveleket adtak be a fejdelemhez, ki mind két félt a törvény rendes folyamára, az országgyűléshez utasítá. A rendek nem mondtak maguk ítéletet, hanem törvénytudókat küldtek ki, kik Alárd Ferencz házához gyűltek, hogy e tárgyban vizsgálatot tartsanak. Oda hivattak az itélőmesterek is: Radovánczy Márton és Borsoló János a táblabírákkal, valamint a két fél is.

2) A szegény község elmondta a maga dolgát ugy, mint volt, igazukba s a fejdelmi szóba bízva, melyre a nemesség is beadta válaszát. Most a bizottság megvizsgálta és megvitatta a felek által felhozott okokat s véleményt mondott. A nagy-szebeni 1595-iki jegyzökönyvek. 2) Baranyai Decsi 247-ik 1.