Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1580. apr. 17. gyula-fehérvári országgyűlés

1580. Apr. 17—22. 33 javára és megmaradására indíttathassam«, nem lett volna idegen megkísérteni a magyar koronát fejére tenni, azt egy Magócsy Gáspárhoz irott leveléből látjuk. De ugyan e levélből látjuk, hogy ennek érdekében minden kalandos tervtől idegen volt. Azonban úgy látszik, e vágy sokak keblében égett: mert Rueber 1580-ban Erneszt főherczeget a lengyel király, az erdélyiek, magyarországi urak, s köznép conspiratiójáról értesíti, melyet ő Kendy Jánostól hallott. Rueber szerette volna befonni Kendyt, hogy tőle többet tudjon meg. De a főherczeg nem volt hajlandó beleelegyedni e kalandos tervekbe, s visszautasítá az ajánlatot, 2) Ily dolgok nyilván mutatják, hogy minden kísérlet őszintén kibékítni a két bizalmatlan félt, eredménytelen maradt, s a folytonos hadilábon állás szüksége épen annak volt egyik következménye. De a gyakori mustra sok pénzbe került. Hozzá járult neliány ínséges év, az abból származó drágaság, a lengyel királynak adott segélyek költsége — mind ez rendkívüli adókat vont maga után, mely évről évre propositióba tétetvén, mármár rendessé kezdett válni. Bár az az évenkint kétszer megszavazott adóval sem ment sokra, s jóval kisebb volt a magyarországi adónál: a rendek még is szerettek volna fedezésére más forrást nyitni meg, mint melyből eddig fedezték — s mi') Történelmi Tár VIII. k. 214. 1. s) Rueber, Kassa 1580. marcz. 10-iki levele Ernő főherczegliez. Szerinte Kencly fünn tanuló fia látogatására ment, s úgy hiszi, hogy kevés költséggel meglehetne nyerni. Ernő főhg Bécsből marcz. 18-ról azt válaszolta neki, nem annyira a költséget tekintjük Kendy kihivatásában, mint azt, hogy nem költ-e ez gyanút. Nem volna-e lehetséges, hogy te Ruber leveleznél e tárgyban megbízható emberek segítségével. Aztán meg abban az esetben, ha — a mint gondoljuk — Kendy János, miután egy darabig fogságban volt, nem tud egyebet gyanúsításnál, vagy szóbeli híradásnál stb. és semmi írásbeli meggyőző bizonyíték nem volna a kezei közt: úgy a költség is hiába esnék s te Rueber ellenségeid előtt, kik ő fölsége körűi vannak, magadat comprommittálnád stb. Egyébiránt az ügyet saját belátásodra bízzuk s cselekedj úgy, a mint jónak látod a körülmények szerint; minél kevesebb költségbe kerül a dolog, annál jobb. (A titkos levéltárban). Erdélyi Országgyűlési Emlékek. III. 3