Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1580. apr. 17. gyula-fehérvári országgyűlés

dőn a fejdelem 1580. apr. 17-ére Gyulafehérvárra országgyűlést hirdetett, s előterjesztésében épen rendkívüli kiadásai megtérítését kérte, egy egész kész tervvel állottak elő. Apr. 18-án kezdték tárgyalni ez előterjesztést. A 99 pénzes rendes adót az erdélyiek s 1 ftost a magyarországiak részéről nehézség nélkül megszavazták. De midőn a rendkívüli segély megszavazására került a sor, a magyar és székely rendek olyan módot kerestek, mely által az ő megterheltetésök nélkül emeltessék a fiscus jövedelme. Ugy hivék, hogy erre legkönnyebben czélra vezető út volna a szász papi dézmának secularisatiója. Ezen secularisatiónak kérdése már felmerült az 1558. jan. 25-iki országgyűlésen is, s ott bizonyos complanatió jött létre. *) Ennek alapján az erdélyi fejdelmek folytonosan bírtak haszonbérben dézma-részeket, mint azt az azon évi második országgyűlés végzései is igazolják. 2) A magyar és szász rendek most az egész dézmának secularisatiójára tettek ajánlatot s előterjesztésök megtételével Kendy Ferenczet és Daczó Györgyöt bizták meg. 1) Az ország — mondák ezek Kristóf úrnak — midőn a királyok a dézmát a szász clerusnak ajándékozták, gazdag volt s idegen országok szolgáltak neki. Most máskép állnak a dolgok: Erdély maga tartja el a fejdelmet, s nem is hagyhatják a dézmát a szász papok kezén. 2) A hosszas ínség, a nagy adók annyira elszegényíték az adózókat, hogy ideje volna segítni rajtuk, mit a szász dézma háromnegyedének elvételével el lehetne érni, s a szász papok, mint a magyarok, s számos szász papok is, egy negyeddel megérhetik.

3) 3) Felhozák, a szász papok hanyagúl járnak el hivatalokban, s 4) hogy fényűzésre adták magukat. A szászok ispánja Huet Albert, s a fejdelem udvari papja Ilosvay Benedek ellentmondtak ez indítványnak, s a fejdelemnek Kovasóczi Farkas által kiadott válasza is tagadóJ) L. Erdélyi orsz. emlékek. II. k. 28. 1. 2) U. o. 92. 1. s) Notum est — irja Báthory István 1574-ben nov. 24-ón — omnibus defunctum adhuc principem decimas in suum usum a nobis redimere solitum esse . . . .« Ezek azok a szász papok, kik az 1558-ik complanatio alkalmával készült összeírásban foglaltattak.