Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

12. fejezet: 1589-1596 - 1594. aug. 17. kolosvári országgyűlés

A mint a rendek együtt voltak s az országgyűlés megnyittatott, a fejdelem Kovachóczy korlátnok által beküldte előterjesztését. Aggodalommal néztek elébe a régi, de már megtört ellenzék fejei, mert — a mint ezt a portáról visszahívott követek megérkezése is mutatta — a török frigy felbontását várták attól. Valóban ugy volt. Mindenekelőtt kiemelte a korlátnok, hogy a keresztyéneknek és barbaroknak küzdelme eddig is mennyi terhet rótt az országra, hol itt, hol amott kényszeríttetvén táborba szállni, s a tatárok miatt most is kényszerítve vannak védelmükről gondoskodni. Azon hitben, hogy ezt a rendek jóvá hagyják, már ki is jelentette a fejdelem illető helyen hogy segélyére számíthatnak. Mert a fejdelem csak a keresztyénekkel való szövetkezésben látja megmaradásukat. Midőn magyarországi rokonaik, testvéreik vérzenek, kötelességük nekik azoknak segélyt nyújtani — mert ha azok elbuknak, rájuk fog kerülni a sor. Mindenkinek akkor kell segélyt nyújtani, midőn arra szüksége van, s különben is könnyebb azokkal egyesült erővel állani ki a küzdelmet, mint magukra. S e szövetkezés már valóságos kényszerűséggé vált, mert a törökök megbuktatásokra törekesznek s kiengesztelésekre többé nem is gondolhatnak. Gondoskodniok kell tehát e megvédésökre szükséges eszközökről: katonákról és pénzről s erre nézve nem elég a szegény népet, önmagukat is meg kell adóztatniok, — a külföld által adandó segélyről majd a fejdelem fog gondoskodni. A korlátnok beszéde végeztével távozott s a rendek hozzá fogtak az előterjesztés tárgyalásához. De mindenek fölött némi felvilágosításokra volt szükségük, s ezért kérték a fejdelmet. engedje meg, hogy Bocskay és Kovachóczy közéjük jöjjenek. A felvilágosítás, a mit a rendek ezektől kértek, abból állott: miért akarja a fejdelem felbontani a tőrük frigyet, midőn, ha megadják is az engedélyt a tanácsuraknak a ren') A rendek nem mindjárt a kitűzött napra jöttek össze, hanem néhány na > telt el addig, A megnyitás is csak 25—26-ika körűi történhetett. A fejdelem egy későbbi rendeletében az országgyűlés megnyitása napjául a János fővétele körüli napot (aug. 26) emliti.