Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

12. fejezet: 1589-1596 - 1594. aug. 17. kolosvári országgyűlés

dek, hogy a németekkel csatlakoznak, erejök ugy is elégtelen lesz ? A korlátnak egy hosszú beszédben kifejté okait — többi közt, hogy a divánban el volna határozva Márkházyt ültetni Erdély trónjára, s hogy az eddig nem történt meg, csak azért volt, mert erre az alkalom hiányzott. A tanácsurak azonban e felvilágosítás után sem akartak azonnal határozni, s kérték a fejdelmet, várjon válaszukra a következő napig. Másnap — aug. 27-ike volt*) — a fejdelem elrendelé, hogy mindenik nemzet írásban adja be szavazatát. Fehérvármegye, egy néhány magyar tagja az országgyűlésnek, s Udvarhely, Sepsi, Kézdi, Orbai ésCsikszékek a török frigy felbontása ellen szavaztak, de a többi vármegye és székelyszék, valamint a szász egyetem a felbontásra adta szavát. A nagy többség tehát a frigy felbontás mellett szavazott s Kendy Sándor nem állhatta meg, hogy néhány barátjának bizalmasan ne mondja: »csak nyissuk fel .Tánus templomának ajtóját, ugy se tudom mikor zárjuk be.« Az eredményt Kendy Sándor s minden megyének és széknek egy-egy tagja vitte meg Zsigmondnak, ki viszont Sennyey Pongrácz és Kovachóczy által küldte meg izenetét a rendeknek: örömmel értesült elhatározásukról s szivesen járul maga is hozzá.

3) S hogy jobban megnyugtassa a rendeket, hozzájuk küldé a portáról nem rég visszatért Ováryt közleni velők: neki biztos tudomása van, hogy annyira ingerűitek a divánban Erdély ellen, hogy ha egy egész szobát megtöltenének arauynyal, azzal sem engesztelhetnék meg. Esmért Kovachóczy ismételve ajánlotta a rendeknek, hogy a hadsereg föntartására szükséges összegeket szavazzák meg — a mi a székelyek ellenmondását és zajongását vonta maga után, kik remélték, hogy most visszakapják régi kiváltságaikat, mely szerint adót nem kötelesek fizetni az esetre, ha katonáskodnak. így érkezett el vasárnap, aug. 28-ika, a nap, melyet Zsigmond boszúja keresztülvitelére kitűzött s melyre e czél') Baranyay, Decsy 130-ik 1. 2) Weiss Mihály irja naplójában (144-ik 1.) : »fällt, totius regni consensu quod prae timore consentiebat, von dem Türken ab (t. i. Zsigmond) und gibt sich zum römischen Kayser Rudolpho II.«