Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
12. fejezet: 1589-1596 - 1594. jul. 29. kolosvári országgyűlés
1594. JUL. VÉGE. 327 roszabb politikát, a félrendszabályok politikáját követték. Akartak valamit, elérték azt, s elmulasztották biztositni. Csaknem egy évig tartották az ellenzéki szónoklatokat s mikor szónoklataik gyümölcse éretten hullott ölükbe, nem tudták megtartani. Ok képtelenséget akartak : forradalom nélkül fejedelem változást, s épen azért az első szónoklat, mely ellenök mondatott, végkép megbuktatta őket. Ha vigaszukra megmarad is, hogy nemesül harczoltak, azt nem lehet mondani, hogy politikai bölcseséggel harczoltak volna. A következő napon, hogy Kornis Kolosvárra érkezett, tartott ülésen már úgy el volt készítve minden, hogy ellenállásra gondolni sem lehetett. Grerendi János felolvasta a fejedelemnek a rendekhez intézett leiratát: »nem volt neki szándéka tanácsurai megkérdezése nélkül, nagy hirtelenséggel elhagyni az országot. Nem akart a tordai gyűlésbe menni, azon reményben, hogy távollétében a tanácsurak és nemesség az ő véleményére fognak hajolni. De most látva, hogy e dologban nem haladtak előre, azon meggyőződésre jutott, hogy legjobb lesz neki visszatérni s megpróbálni az eltérő nézetek kiegyenlítését. Kéri tehát a rendeket, hogy addig ne oszoljanak szét, mig ő körükbe vissza nem jő.« A rendelet felolvasására nagy zaj támadt, különösen a szászok és székelyek kiabáltak legjobban, hogy vissza kell hozni a fejedelmet, ők képesek érte véröket és éltöket ontani, s a Huet Albert által tett indítványra, melyhez a kolosvári biró is azonnal hozzájárult 2), elhatározták, hogy fényes küldöttség menjen Zsigmondért Kővárba. Kendy Sándor is hozzájárult a határozathoz szavazatával; szokott humora még e végzetes perczben sem hagyta el, egy találó megjegyzést mormogván a trójai lóról. Meg is választák azonnal a visszahívó követséget. Báthory Boldizsárt, Iffjú Jánost, tanács*) Maga Báthory Zsigmond is képtelenségnek mondja, hogy őt a töröknek ki akarták volna szolgáltatni — s az ellenök hozott itélet sem tud többet mondani vádúl ellenök, mint hogy megijesztették a fejedelmet. 2) A Trausch által kiadott krónikák közt a beiktatott német följegyzés I. k. 114 és 115.