Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

12. fejezet: 1589-1596 - 1594. jun. 1. fehérvári ol-szággyűlés

delék, hogy ezen hadak állandóan táborban legyenek, első fizetésöket még a múlt gyűlésen kivetett 20 pénzes adóból kapván. Intézkedtek mind a 20 pénzes adóból, mind a kalangya adóból fönmaradt hátralékok beszolgáltatása iránt. De a kalangya adó továbbra is maradjon a három conservatornál, kik szükség esetében, visszafizetés mellett, a fizető mesternek adhatnak előleget. A hadaknak szükséges dobokat és zászlókat a fizető mester szerezze be, s a pénzhordásra megkivántató szekereket csináltassa meg. Ellenőrökké mellé Kolosvári Márton és Tholdalagi Ferenczet választották. A fejedelem szükségére portánkint 25—25 pénzt szavaztak meg. Szegődött szolgák, adózó jobbágyok nem fogadhatók fel a hadak közé — ellenkezőleg azok mindenünnen kiadandók. Fejedelmi levelekkel nem lehet az executiónak útját állani. Intézkedtek az orvok üldözéséről, a törvényszékek megtartásáról, a hidak és országutak jókarban tartásáról. Az országgyűlésre meghívottak jelenjenek meg pontosan s várják be a gyűlés végét, A követek fizetése adassék meg. Felszabadítók a posztónak és karasiának. valamint a sáfránnak és török vászonnak az országba hozatalát. A magyarországiak attól, mit házaik szükségére vásárolnak, ne fizessenek harminczadot. A gyűlés máj, 22-én oszlott el. XIII. A ráczok és szabadhajdúk az alvidéken a lugosi bán pártfogása mellett mind jobban szervezék magukat , növekedő sikerrel folytatták támadásaikat a temesvári basa bégjei és erődei ellen, s felbátorítva a szerencsés kezdet által, főkövetűi Theodort, szerb követséggel — melynek feladata volt egyszersmind zálogúl is szolgálni — Zsigmondhoz küldék Fehérvárra, felajánlván neki a »rácz királyságot avagy despota*) L. Törvények és irományok XXI.