Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
12. fejezet: 1589-1596 - 1594. máj. 12. tordai országgyűlés
sát. Nekiek — mondá a korlátnok — közös ügyük van Magyarországgal , ezek megmaradása az övék is , La bukik Magyarország, Erdély is romba dűl. Különben is jól tudhatják, Szinánnak feltett szándéka az erdélyi nemességet eltörölni — mit azonnal végre is hajtand, ha a kimerült Magyarországot hatalmába ejti. A szónoklat hatott, s a rendek egy része hangosan kezdte követelni, hogy fel kell bontani a török frigyet s meg kell kötni Rudolffal a szerződést, A tanácsurak egy része s Kendy Sándor nem voltak abban a nézetben. Ezt a higgadt álla mférfit nem vesztegette meg a Magyarországgal kötendő szövetkezés csengő phrasisa, mely a valóságban Rudolffal kötendő szövetkezéssé fogná magát kinőni, nem kábították el a keresztyén fegyverek korai diadalai, melyeket egyátalában nem tartott döntő hatásúaknak. De nem tartotta tanácsosnak és időszerűnek egyenesen megtámadni azt: a helyett egy olyan indítványt fogadtatott el, mely körülbelül annak elhalasztásával volt egy jelentőségű : »addig a meddig Budát a keresztyének fegyverei nem foglalják vissza, tartsák titokban, hogy a töröktől elakarnak szakadni ; engeszteljék meg a törököt a jóakarat szinlésével s azon igyekezzenek, hogy ha nem is barátoknak, de legalább nyílt ellenségnek ne tartassanak.« Ily alakban a dolog köztetszéssel találkozott, mert mindenki belátta, hogy valójában csak akkor lesz a törökök magyarországi uralmára határozott csapás mérve, mikor Buda vissza lesz foglalva — s a szövetkezés tervezete elejtetett. 1) Azonban minden, az ország védelmére szükséges intézkedéseket megtettek. Mindenekelőtt elhatározák, hogy felállítják a fizetőmesteri hivatalt, s fizető mesterré megválasztották Grerendy Jánost oly utasítással, hogy fogadjon lovas és gyalog hadakat s azok pontos fizetéséről gondoskodjék. A költségek fedezésére minden portára 50 dénárt vetettek ki, s ezenkívül az adóhátralékokat is erre kívánták fordíttatni. Egyszersmind megszabták az ország tábornokává választott Báthory Boldizsárnak, valamint a tiszteknek s a hadaknak fizetését, s elren*) Bethlen Farkas III. 206 — 214. 11.