Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

12. fejezet: 1589-1596 - 1593. sept. 1. fehérvári országgyűlés

A helyzet Zsigmondra nézve most már valóban kényessé lett. A török követelés nem jelentett kevesebbet, mint azt? hogy ő mint keresztyén fejdelem egy a keresztyének ellen intézendő hadban egész erejével a mohamedánokat támogassa. Bármire is határozza el magát, bármi legyen is a dolognak vége. tisztán állt előtte, hogy az országnak rendkívüli erőfeszítésekre van szüksége sigy nem tehetett mást, mint hogy 1593. szept. 1-ére Gyulafehérvárra egyetemes gyűlést hirdetett. A fejdelem előterjesztése épen ezen rendkívüli viszonyokat hangsulyozá, bemutatván a Mellemet s utóbb Csaft'er bég és Ali csausz által hozott fermánokat, be egy ujabb szept. 1-én Abdi vajda által hozott fermánt is, mely tudatja Szinánnak Nándorra érkezését, s neki meghagyja, hogy a Kassa, Kálló, Ecsed és Tokaj ostromára siető Hasszán budai basával egyesüljön, mint a melyek az országtól is rendkívüli erőfeszítést kivan nak, ha megmaradásáról gondoskodni akar. A rendek megértették a helyzet kényszerűségét, de a követendő útra nézve eltérő véleménynyel voltak. Szinán követeléseinek túlságos nagysága s még inkább a megvető mód, melylyel azt épen Erdély legelkeseredettebb ellenségei Mellemet és Csaft'er által juttatta hozzájok, némelyeket a megtorlás eszméjére vezetett — ezek azonnal el akartak szakadni a portától. Mások belátták e lépés veszélyét s nem tárták szükségesnek Szinán méltánytalansága miatt egyszerre felbontani a frigyet. A két nézet közt Kendy Sándor lépett fel közvetítő ül : egyelőre egyik fél mellé se csatolják hadaikat, hanem huzzák-halaszszák a dolgot, s adományokkal vigyék ki a portán, hogy sergük maradhasson az országban. Egy épen ez időben Zamoyscitól jött levél is óvatosságot ajánlott, s így elfogadták a Kendy Sándor indítványát. x) Ennek alapján átértve az idők komolyságát, mely egyiránt megkívánja, hogy adománynyal és fegyverrel védjék magukat, készek voltak a bára a német párttól és egyéb helyekről gyülekeztek oda a vajda fizetésére. « J) Bethlen Farkas III. köt. 106. s köv. 11. Az itt közlött votumok azonban nem országgyűlési beszédek : Bethlen ezekkel csak a pártok állását akarta jellemezni.