Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1588. dec. 8. megyesi országgyűlés

nagyságodat ilyen eskületételre kéri fel oly meggyőződéssel, hogy nagyságod azt megtagadni nem fogja.« E beszédre a fejdelem nevében a mellette álló Kendy Sándor felelt: O nagysága is hálával adózik istennek gondoskodásáért, hogy a hazát ősei alatt békében megtartá ez ideig s mivel isten és a becsületes lakság úgy akarják, hogy ő nagysága megelőzött választás után letegye az esküt, ő nagysága szívesen beleegyezik, hogy ez is, mint a többi tisztes rendtartás és dicséretes szokás el ne maradjon. Tehetsége szerint atyai gondját, oltalmát és kegyelmét ajánlja a mindenható isten segítségével, kihez nem szünendik meg fohászkodni s kinek áldását várja. Most Bánfíi Boldizsár Kendy Sándor elébe lépett, előkérte a törvényczikkeket és esküformát, melyet kezébe vévén, ez utóbbit szavankint olvasta fel s a fejdelem födetlen fővel utána mondá, mely körűlbelől így hangzott: »En Báthory Zsigmond Erdélyország fejdelme s a székelyek ispánja, esküszöm az úristenre, hogy az egész országnak Magyarország hozzá tartozó részeivel együtt gondját viselem, megvédem, megoltalmazom azt, isten segítségével, teljes erőmmel, hatalmammal s tehetségemmel, minden szükségében, békében és háborúban s hogy András király decretumát teljesen erejében fentartom. Ezen kívül minden donatiókat, inscriptiókat, szabadságokat, kiváltságokat és szokásokat s a mostani országgyűlésen hozott törvényeket teljes erejekben fenntartom. Isten engem úgy segéljen!« Az eskü végeztével Giczy János kormányzó elmondá, mikép utasítását felolvastatta a rendek előtt és saját véleményét is tudatta velők. Miután az ország a kormányzást urára a fejdelemre ruházta, ő is belenyugszik, nem mintha a hivatalt és terhet akarná kerülni, hanem mivel az ország akaratjához tartja magát. Felajánlja jövőre is szolgálatát ereje s tehetsége szerint, ha a szükség s ő nagysága kivánandják. A mellett kész, pontosan számolni mindenről s a mi csak rá volt bizva, azt tartozó helyére átadni. O nagyságának végül szerencsét, boldogságot s hosszú életet kiván.