Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1588. dec. 8. megyesi országgyűlés

Választ az agg szónoknak a fejedelem nevében Kendy Sándor adott, biztatván őt urának bálájáról és kegyelméről. Ezek végeztével az énekesek a karban egy moteta figurativet énekeltek egy vonogató sípos s egy olasz hegedűs finom zenéje kíséretében. Azután a Te Deumot zenekíséret nélkül s majd ismét egy moteta figurativet játszottak. Ez alatt a fejedelem felállott s kísérete az országgyűléssel oly renddel, mint a templomba jött, távozott, miközben mindkét tornyon trombitáltak s minden harangot meghúztak. Midőn a főurak a fejdelmi szállás kapujába megérkeztek, két sorba állottak a bemenetelnél. Gálfy János udvarmester, midőn Zsigmond előtt belépett, a sorban álló Huet Albert szebeni királybírónak mondá: »Sit felix et faustus.« — »Amen« viszonzá a királybíró. A fejedelem pedig szokott üdvözletét kalapja levevésével mutatta ki. Most megkezdődött a nagy ebéd, melyre az országgyűlés hivatalos volt: mintegy 12 asztalra. A kék darabontok a kerek piaczon körbe járva, háromszor lőttek egymásután, mig a vár faláról ágyúkkal s mozsarakkal durrogtattak. Az ebéd félkettőtől esti tíz óráig tartott, miközben a ház előtt a trombitások és dobosok, fönn az asztalnál pedig Báthory István olasz zené' szei játsztak. Másnap reggel a fejdelem és rendek elhagyták Med' gyest. A fejdelem aláirta ugyan a törvénykönyvet: de a pecsé' telés elmaradt, azt Fehérvártt hajták végre. *) Giczy János a pénztárban 42,000 aranyat, kétezer tallért és 13,000 frt aprópénzt hagyott. A fejdelem felszabadítása Bethlen Farkas (IL k. 565-ik 1.) szerint azért, hogy a fejdelem változtatásokat tegyen rajta : jelesül azután csúsztatta be a két Báthory és Gálfy tanácsára, hogy ő absolutus princeps. Ezt azonban a gyűlés folyama legjobban megczáfolja. De azért sem valószínű, mert a példányok a gyűlés eloszlása előtt adattak ki a megyéknek, s székeknek. A gyűlést leirta Huet szász gróf, kinek becses munkáját kiadta Kurz Naclilesejében. Kár hogy csak a külső történeteket irta meg, — s nem egyszersmind a belviszályokat. Becses adalékok vannak Lampeban, Lehmanban. Veszely» ben (i. h.), Sochel-ben (Hist. B. I. Prov. Aust.) Igen becses adatok vannak a Levelek és Okmányok XXX. sz. alatti leírásában is.