Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)
10. fejezet: 1571-1576 - Törvények és irományok
ne tartozzanak az gyűlésben választatott nemes uraimnak az vármegye köziben fizetni, de az kiket nem bivat, minden nemes ember az gyűlésben választott nemes urainknak az vármegye köziben tartozzék fizetni. (38) Minden peres egy terminuson, magyarországi és erdélyi, bárom prohibitával élhessen, de propter euitandam fraudem, ha valaki dolga egy terminuson prohibitába megyen ki, hogy discussió, ítílet nem lött az causában, hanem csak halogatással akarja az perest fárasztani, az elébbi prohibitákat reá tudják; ha penig discussióval ment ki, az három prohibitával élhessen az más terminuson is, hogy az törvénbeu senki csalárdsága ne szenyvedtessék el. (39) Végeztetett ez, hogy Kraszna vármegyében, mint hogy az Bánffi uraim jószága annyi felé oszlott, az exactor az vice-ispánokkal, szolgabirákkal öszve, és hat nemes emberrel az vármegyéből, az Bánffi jószág színére menjenek, és az kinél az porta számot találják, attúl exigálják az ravást az exactorok, hogy az váradi szolgálat is meg lehessen jó módon onnan is. (40) Az mely sententiákat ki nem adhattak az ítílőmesterek valamiképen az elmúlt terminustól fogva, ki adják azokat a sententiákat urunk ő nagysága pecséte alatt mind erdélyi és magyarországi nemes urainknak. (41) Ezt is hátra nem hagytuk, hanem egy akaratból végeztetett, hogy az monostori conuentben az levelek keresésére, őrzésére és kiadására országúi választottuk Tolnai Miklós deákot, avagy Csanádi János deákot, és Miklós deákot az kolosvári nótáriust, hogy az leveleket jól tractálják Monostoron azon elébbeli conseruatoriumban, és az kinek ki kell adni, ki adják, minden csalárdságot eltávoztatván. Az ur ő nagysága megesküdtesse 1) őket és fizessen nekik az ő kegyelmes ígérete szerént. (42) Tetszék ez is, hogy az alperes az felperes hivatalát az első terminuson mind az felperes felelete előtt és utánna is, mikor immár az ítílőmestor elolvasta volna az hivatalt, ha megtapasztalja az ítílőmester, hogy valami vétek lött az hivatal0 »Megeskesse« gr. Mikónál e. li. 294. 1.
