Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

10. fejezet: 1571-1576 - 1571. maj. 23. gyula-fehérvári országgyűlés

kívánja, liogy a németekkel ne tartsanak s azokat Erdélybe ne hozzák. Ha azonban a németek be találnak ütni, a budai s temesvári basáknak meg van hagyva, hogy védjék meg őket — ha ők erre nem elégségesek, megvédi őket a szultán. ') A mint a csausz elvégezte beszédét: felolvasák a Báthorynak s rendeknek irt két fermánt, melyek csakugyan Báthory Istvánt egyenesen kinevezték vajdává, de egyszersmind a status quo fentartását mindenkorra elrendelék 2): mert már ugy hívék, ennek mint praecedensnek éle lévén metszve, minden veszedelem nélkül tehetik azt. Ezzel a gyűlés megválasztván a három nemzetből a három portai főkövetet, kik jelentést tegyenek a választásról, bevigyék az évi adót és a szultán pártfogását továbbra is kikérjék — eloszlott. Hátra volt még a magyar királylyal való viszony szabályozása : azaz a titkos eskü. Ezt a tanács és testamentumos urak előtt, mint a kik a speieri egyezkedésbe be voltak avatva, tette le Báthory. Hűséget, engedelmességet fogadott a magyar királynak s örököseinek, Erdély rendeit jogaikban meg fogja tartani, minden perlekedőnek egyaránt szolgáltat igazat, s ha ő felsége kívánni fogja, vajdaságát a várakkal egyetemben tüstént kibocsátja kezéből. 3) A kényes kérdés ezzel meg lett oldva: még pedig István úr mérséklete és tapintata folytán, annyira jól, mennyire e kétes körülmények közt lehető volt. A legnagyobb veszély cl volt hárítva, nemcsak a csauszoknak, de az ország rendeinek sem volt sejtelme a titkos esküről, a szultán kinevezés is arány0 L. Törvények és Irományok Il-ik sz. Miles és Bethlen Farkas egészen máskint beszélik el a dolgot. A rendek Báthory Kristófot akarták részben, de a nagy rész István urat. Az előbbi, hogy ne oszoljanak meg, visszalépett, maga kelt fel n választás napján s ajánlotta öcscsét és rá adta szavazatát. Erre aztán barátai mind követték példáját. De erről az egykorúak semmit se tudnak s nem is igaz. Ugyancsak Bethlen szerint Békés is estve megérkezett s a mint hallotta a rettenetes vivát kiáltást, visszafordult Bécsbe. A temetést is a megválasztás utáni időre teszi. Az eskü Irományok III-ik sz. 2-ik melléklete. a) L. Törvények és Irományok III-ik szám 3-ik s 4-ik mellékletét. 3) L. u. ott a III-ik sz. okmány 1-ső mellékletét. Bethlen is közli II. 234. de végén jelentékeny s értelmét igen súlyosbitó varianssal.