Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

7. fejezet: 1556-1559 - 1558. jun. 5. gyula-fehérvári országgyűlés

székhelyét Váradra tegye át, hol palotát is kezdtek már neki építtetni, fia maradjon itt az ő gondjuk alatt, a kincstár fölötti rendelkezési jogát korlátozni akarják : szóval egészen a Fráter György kormányzói hatalmára áhítoznak. 1) A királyné azon­ban épen eme pontokat illetőleg volt hajthatatlan s hogy már akkor az ellentétes törekvések szakadásig nem mérgesedtek azt leginkább a franczia követ jelenléte s a szövetkezési aján­lat, melyet ő magával hozott, volt képes elháritni. így aztán mégis lecsendesült a keletkező vihar, s Martines kifejté külde­tését elmondván a szövetkezés feltételeit, melyek fejében a ren­dektől azt kívánta, hogy a hadjárat fokozott erélylyel folytat­tassék. Az a rendek helyeslésével találkozott s csakugyan a ho­zott törvények egész szelleme mutatja, hogy a kibékülés megszi­lárdítására s mennél nagyobb haderő kiállítására hozattak. Mindjárt az első czikk foglalkozott a kérdéssel, még pe­dig annak jeléül, hogy a kölcsönös kiengesztelődés szükséges­ségének érzetétől át voltak hatva, meglepő őszinteséggel: mind két részről a dolgot a tévedések bevallásán kezdve. Azért hogy a királyné inté a rendeket, hogy fogyatkozásaikat, ha melyek volnának bennök, a közjó iránti tekintetből vetkezzék le, s fordítsák minden igyekezetüket a birodalom méltóságának emelésére s határszélei terjesztésére aczélból is, hogy ő felsé­geik Magyarország uralkodóinak ismertessenek el, s másfelől hogy ő felségeik is netalán lehető fogyatkozásaikat a közjóra s az ország megmaradására fogj ák'ki javít ni — ezért a rendek véget­len hálára érzik magukat lekötelezve. A kölcsönös kiengesztelődés e pontja a magyarországi ügyekkel függött össze. A részekben lakó főurak Várad visszavétele óta folytono­san sürgették Izabella látogatását: s az erdélyiek azért is tá­mogatták őket e czéljok elérésében, mert ilyen módon köny­nyebben hitték elérhetni, hogy a királynét elválasztják fiától s ennek nevelésére befolyást nyernek és katonai kiképeztetését jobban biztosítják. A kibékülés e törekvéseknek formát adott: a hozott határozat megnyugtatá a királynét annyiban, hogy nem kívánta rögtöni kimenetelét, s meg a rendeket, törvénybe j) Pray i. h. a 132-ib 1. Szamosközy I. k. 5-ik 1.

Next

/
Thumbnails
Contents