Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

7. fejezet: 1556-1559 - 1558. jun. 5. gyula-fehérvári országgyűlés

iktatván azt. E szerént az ország megmaradása mellőzhetlenné tevén a hadfölkelés elrendelését, a végeken levő haderők meg fognak szaporíttatni; az ehhez szükséges pénzt ő királyi fel­ségeik lehetőleg megszerzik: valamint maguknak is megszer­zik a szükséges hadi fölszerelést, hogy Váradra mehessenek. De addig, míg a portai követek (ezek Temesvár, Lippa vissza­adását sürgeték) visszatérnek, Erdélyben maradnak. S ez alatt Thordán, Kolozsvártt vagy Gyaluban fogüak lakni, s ha el­jön a kimenetel ideje, a királyné fiával fog menni; hogy az ő távollétük alatt ki kormányozandja Erdélyt, a fölött akkor fognak dönteni. Szükség esetére pedig a királyfi is szálljon tá­borba, de gondoskodni kell, hogy biztosan, méltóságához mér­en s akkép tehesse meg ezt, nehogy szégyennel térjen onnan vissza. *) Ha hát e tekintetben a rendek a királyné iránt engedé­kenységet tanúsítottak, a királyné is tette azt, midőn beleegye­zett, hogy a kincstartói méltóság visszaállíttassék, oly módon, hogy ez az összes kamarai jövedelmeket kezelje, de oly mó­don is, hogy évenkint egyszer vagy kétszer számot adjon ő fel­ségeiknek »nehogy bármi módon is Fráter György szerencsé­jének nagyságától elragadtassék s az uralkodók kegyelmével visszaélhessen.« Ez eredmények után hajlandó volt a királyné Bebeknek bocsánatot adui, de úgy, hogy ismerje be fogyatkozásait s hi­vatalosan kérje hibái bocsánatát. E határozatok, a franczia királylyal kötendő szövetség s a részek mennél előbbi megtisztítása szükségessé tették a had­fölkelés elrendelését: ha a királyfi személyesen száll táborba a zászlós és főurak dandáraikkal, a nemesek — magyarok és er­délyiek — személyesen jobbágyaik 16-ával fő és jószágvesztés alatt fölkeljenek. A székely primipilusok teljesen, a primorok fejenkint legyenek harczkészen. A székely községek portán­kinti fizetéssel járuljanak e hadjárathoz s az összeget ő felsé­Hogy már elébb is történtek erre intézkedések, mutatják a nagy­szebeni jegyzökönyvek : 1558. márczius 18-ról: »Ad commissionem Sue Reginalis Majestatis fecimus Albam Juliam vehere galeas et cetera arma bellica pro Ulustrissimo Dom. Ioanni Sigismundo Rege Juniore, deaurea­ta et apparata ; dati pro vectura fl. 2.«

Next

/
Thumbnails
Contents