Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)
6. fejezet: 1553. maj.-1856. sept. - 1554. jun. 10. Megyesen tartott o. gy.
1553. máj.—-1556. sun. 465 hát ezt elkerüljék és török járomba ne jussanak, harezoljanak vitézül — az ő segélye nem marad el l). E leirat a jun. 10-én Megyesen összegyűlt rendek keblében meleg viszhangra talált, nagy hálával fogadták ö felségének az utolsó vásárhelyi országgyűlésről küldött felterjesztésekre adott válaszát, s ismételten esedeznek, hogy ismervén az okokat, melyek őket kérésökre ösztönzék, ne hagyja el őket ezen szükségeikben. Megújiták a múlt gyűlés hadfőlkelési határozatát: minden 16 jobbágy közül egy lovasnak, a székelyek egy negyedének s kétezer szász harezosnak felülésére vonatkozólag. Ha pedig a nemesek közül valaki a kirendelt időre nem állítaná ki a lovait, a vajdák minden ki nem állított harczosért 16 portáját foglalják le, hajtsanak be mindenikből egy-egy forintot s tartsák azokat addig megszállva, míg a harczos ki nem lesz állitva. A nemesek és székelyek személyes felülésre álljanak harczkészen. A szász városok hadaik kétharmadát ágyúkkal és hadiszerekkel szállítsák királybiráik alatt a vajdák által kijelölendő helyre: a harmadik részt otthon tartván városaik őrzésére. A szász városok birtokaiban lakó szászok fejenként szálljanak táborba. A kamara városainak lakosai álljanak harczkészen. A fehérvári káptalan dékánja harczosaival személyesen üljön fel. Az előkelő székelyek, a lófők és szabadok szükség esetére fejenként tartoznak felülni, a kapitányok tudtával és engedelmével azonban a családok őrzésére két-három, a városok őrzésére 3—4 székely otthon maradhatván. A kastélyokban 16—20 székely maradhat. A többiek : előkelők, lófők és szabadok állásukhoz mérten lovon vagy gyalog, de jól felszerelve tartoznak felülni. A székely kapitányok a kitűzött napra és helyre, minden mentség félretételével jelenjenek meg s a kapitányságok alatti székelyeket ültessék fel. A melyik székely nem akarna felülni, azt büntessék meg a vajdák — valamint azt a székely kapitányt, ki az iyent a vajdáknak nem jelentené fel, mint a törvény ellen lázadót.
