Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

6. fejezet: 1553. maj.-1856. sept. - 1554. jun. 10. Megyesen tartott o. gy.

Tartozik a részleges felkelés a vajdák kívánatára tovább is helyt maradni a vajdák által kitűzendő helyen, zsoldjok előre lefizettetvén. A táborban levő különböző hitfelekezetüek bírjanak saját papjaikkal, de a különböző felekezetűek éljenek békében s egymást ne gyalázzák, ne szidalmazzák a kiszabott büntetés terhe alatt. Bár a vásárhelyi gyűlésben törvényszünetet rendeltek: de azon gyűlés első napja óta elkövetett hatalmaskodási perek a mennyiben a vajdai szék elé tartoznak, láttassanak el. Megújíták a régi törvényt, hogy senki a vajdák tudta nélkül külföldre levelet ne küldhessen. Ha pedig a rendek közül valaki külföldről kapott volna levelet, fogja el a hírnököt vagy követet, ki a levelet hozta, s küldje el a vajdákhoz, ellenkező esetben hűtlenségi bűnben marasztaltatván el. A szebeni polgármester, a szászok bírái és követei felajánlák magokat annak keresztül vitelére, hogy a mesteremberek az árúkat a megszabott áron fogják árulni A medgyesi gyűlés határozatai alapján a vajdák fokozott szigorral eszközlék a táborba szállást, melyre a vásárhelyi gyűlés után a barczasági tért jelölték ki 2), annyira, hogy még a kamarai helyeket sem kímélték 3). A tábor három hónapig maradt együtt, de mialatt Magyarorszagon Fülek és Salgó vár elestek, Erdély ellen nem intéztek tényleges támadást. Hanem csauszok, követek, levelek utján annyival nagyobb buzgalmat fejtettek ki a porta és Petrovics, Erdélyben fentai tani a visszahelyezés reményét: ez utóbbi a basák, oláh s lengyel csapatok beütésével biztatván ') L. Törvények és Irományok XIV. sz. 2) Ostermayer Krónikája 55. 1. 3) A kincstartóságról 1553. decz. végén lemondott Haller (Archiv. N. F. III. 177 ik 1.) utódja Was László irja : »mikoron az medgyesi gyűléshői felette igen betegen visszamentem vala Deésre .... jöttek vala hozzám és az biró mondá azt, hogy az vajda urak foglalót küldtek volna, hogy Deésen 108 jobbágyot az piaczou az főpolgárokat elfoglalják és mindeniken vegyenek egy-egy forintot, mert hogy soldost nem adtanak a deésiek az ország közibe.«. (Ered. a kamarai levéltárban).