Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)
1. fejezet: 1540. aug.-1542. marcz. - 1542. jan. 26. székely-vásárhelyi o. gy.
kiliez a barát Petrovics és Statileo Erdélyi Ferencz-t és Horváth Györgyöt követségbe kiildék fel. A barátot azonban ez a libellus conipositionis nem elégítette ki. Gondolt a másik eshetőségre is, hogy annak erőszakolt végrehajtása vészthozóvá lehet — s az ilyen eshetőség meggátlására a támaszt Erdélyben kereste. A mily nagy mértékben elhanyagolta eddig, oly nagy gondot fordított ettől fogva megnyerésére. Értelmi fensősége s megnyerő modora mellett sem volt ez könnyű, mert Erdélyben még a nevét is utálták; de csakhamar megnyerte a püspököt Statileot, meg a legkiválóbb urakat. Már elérkezett a Tordára, jan. 10-re hirdetett országgyűlés határideje s ő meg is jelent azon, de kivánata szerinti eredményt nem érhetvén el, kieszközlé, hogy az onnan jan. 26-ára Székely-Vásárhelyre tétetett át '). Ezen gyűlést erős izgatások előzték meg, sokan fegyveres kézzel akartak megjelenni -), de a szászok, főként a brassaiak mérsékletén az megtört. Mindamellett azon mérkőzött meg a két párt: a baráté, melyet ez ezen néhány nap alatt túlsúlyra tudott emelni, s a Bornemiszáé, mely Erdélynek az interregnum alatt szerzett önállóságát akará biztosítani. A barát egészen nyíltan és leplezetlenül szólt a helyzetről : ugy hallom, urak, olyan híreket hintegetnek köztetek, mintha én vesztetekre s nem javatokra jöttem volna be. Ke higyjétek, mert én annál maradok, a mit ti végezni fogtok. ') Székely Krónika 13-ik 1. >Remete sz. Pál napján Fráter Györgj' gyűlést tett Tordára, onnan Vásárhelyre marada, ott a császár levelét megmagyarázák, kiben császár azt parancsolta, hogy az János király fiának maga kívánna gondviselője lenni, azért az ország őtet hallgassa.« Az alább következő XXI V-ik sz. okmány keletét ezen szavak kétségtelenné teszik. A barát működésére lásd Verancsics vallomását a barát megöletése ügyében. Pray Epist. Proc. II. k. 290 1. A brassai számadási könyvekben olvassuk : Item Sabbato post trium regum (jan. 7) Prudentes domini Vincencius Sartor et Petrus Sartor missi sunt Thordam in comicia, expense fl. 9 asp. 17. Fmanserunt dies 10 merces fi. 5. Feria secunda post Agnetis (jan. 23.) Prudentes Circumspecti domini Sigismundus gemmarius et Joannes Huth missi sunt in Comitia ad "Wasarlieil et de illuc Bistriciam, expensa fi. 41 asp. 37' 2. Emanserunt dies 32, merces fl. 16. 2) L. Végzések és Irományok XXIII. sz. Erdélyi Országgyűlési Eiiilékek. 1.