Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

1. fejezet: 1540. aug.-1542. marcz. - 1542. jan. 26. székely-vásárhelyi o. gy.

Ugy hallom Péter vajda is fenyeget benneteket: ne higyjetek neki, ő a hatalmas császár kezében van, a ki titeket oltalmaz. Épen ezért nehéz lesz neki valamit tenni a császár akaratja ellen. Tudjátok — folytatá — hogyan foglalá el a császár Budát, tartóztatott le minket a királynéval s vitte magával Török Bálintot. Hogy minő levelet adott akkor, olvassátok el; annak tartalma e következő: »Magyarország a Tiszán túl és Erdély a János király fiáé — négy hely: Várad, Temesvár, Fogaras és Kassa kivételével, de ugy hogy a míg felnő, azon két országot Fráter György kormányozza. Erdély sa magyar királyság része a szentmiliálynapi adó fejében évenkint 10,000 aranyat fizet a szerencsés portára még azon esetre is, ha azontúl egy fillérje se maradna. Várad, Fogaras, Kassa tartományaival legyen a baráté, Petrovics birja Temesvárt szancsákságúl. A ki ezen parancsolatunkban megmarad, azokkal ugy bánok mint többi rabszolgáimmal, a ki nem, azt tűzzel vassal kiirtom. A barát pedig ugy szolgálhat nekünk, hogy még Bécset is neki ajándékozom.« Utána Péter vajda követe szólalt fel. Kérte a rendeket, vessék közbe magokat a barátnál, hogy bocsássa ki a vajda házait (azaz várait: Csicsót, Küküllővárt), melyeket János király számára foglalt el tőle, különben ez kénytelen lesz haddal szerezni magának elégtételt; inté őket ne higyjenek a barátnak, mert különben őket is ki fogja a császárnak adni mint kiadta őtet is, Budát is 1). A szászok is beadtak sérelmeiket: az elmúlt háborús időkben ők rendkívül sokat szenvedtek, mintha a többi nemzeteknek rabszolgái lettek volna. Rajtok jártak keresztül a hadak s ugy kiélték, hogy csak a bőrük és csontjuk maradt. Rendeltessék el tehát, hogy a hadak saját pénzükén éljenek, külön

1 en a szent-mártonnapi adót sem fogják fizethetni. Tiltsák el a kapitányt — még Bornemisza volt — hogy ne tartson zsoldosokat a szász földön s ezt másféle hadak se terheljék. Szász-Sebes (ez is a Bornemisza kezén volt) adassék vissza nekik, valamint a Beszterczétől elvett négy falu is. Az aranybeváltás legyen Szebenben s egyes magánosok, kik szász he') L. Irományok és Végzések XXIV.