Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

1. fejezet: 1540. aug.-1542. marcz. - 1540. aug. 29. segesvári o. gy.

esetre sein lehetett erdélyi országgyűlés, mert bármily tág volt is ennek hatásköre, sorsa felett az egyetemes gyűléstől különváltan nem intézkedhetett. Es itt az történt, midőn az ország kormányának törvényes intézkedése egyszerűen mellőztetett; a hűség kijelentése a királyné iránt, követek küldése Magyarországba részben azok el altatására vo.t számítva, kiket megdöbbentett a gondolat, hogy Erdély elszakasztassék a magyar koronától.részben pedig annak meggátlására, nehogy a királyné kormánya erélylyel lépjen fel. Magok a gyűlés után elvetették az álarczot: Tomory javait a kitűzött határidő megérkezése előtt kardra hányták, Görgényt — maga Mayláth — továbbá Vécset, Almást, Létát, Diódot ostrommal fogták körűi, a királyné tisztviselőit elűzték vagy elfogták, s a fegyverfoghatókat és vagyonosabbakat magok táborába kényszerítők. Szóval, Erdély meghódoltatásához gyorsan és biztosan hozzá fogtak. E mozgalmak között érkezett a portáról egy csausz — Szinán — Erdélybe. A szultánnál Mayláth egy szomszéd szancsáknak, Kucsuk Bali bégnek közbenjárásával kétséget támasztott az iránt, ha vájjon János királynak valóban maradt-e örököse ') s ennek tisztába hozatalára Budára, valamint az erdélyi viszonyok kiismerésére ideérkezett egy-egy csausz. Az Izabellához küldött hamar tisztaba jött a dologgal: midőn a gyászba öltözött királyi nő feltárta mellét és megszoptatta tiát, a török könyekig indítva térdre bőrűit és lábait csókolta a berezegnek. Szinán 2) másként járt el Mayláthnál. Ez csak ') Adjecerunt nuncii Caesarem Turcaium diu dubitasse an Joannes rex filium reliquisset, quod ei opera Mayladi persmsum fuisse creditur. Verancsics VI. k. 151.1. s viszont az Izabellához irott levélben: »dicunt Mayladum verba dedisse Caesari : quod Joannes rex sine íilio decessisset et quod optet totuni regnum ipsum sibi in principeni dari, tanquatn unus esset qui gerinanos arcere possit ab Hungaria et tantae gentis liabenas fortiter moderari. — Bali bégről 1. I. k. 71. 1. 2) Nevét a montpellieri püspök jelentéséből tudjuk — ki Velenczében vo!t s tudósításait a portáról Rincontól vette, Ö a nov. 12-kén kelt levelében említi ugyan e küldetést; de ezt a Konstantinápoly és Yeleucze közti távolság magyarázza meg. Szerinte Szinán feladata volt tudatni az erdélyiekkel, bogy ők mindannyian a szultán rabszol-