Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)
1. fejezet: 1540. aug.-1542. marcz. - 1540. sept. 21. berethalmi o.gy.
hamar megnyerte magának s terveinek a csauszt, ugy tüntetvén fel magát előtte, mint egyetlen embert, ki a németek hódítási törekvését képes meghiúsítani. iákkor aztán a portai követség meghallgatására nagy hirtelen összehívta a rendeket sept. 21-ére Beretlialomba országgyűlésre. Minden arra mutat, hogy Szinán túllépte küldetése hatáskörét, mert ő aligha volt egyébbel megbízva mint puhatolódással: de legkevésbbé azzal, hogy nemzetközi érintkezést kezdjen egy állammal, mely még nem volt önálló s országgyűlésen szultánja nevében csináljon propagandát egy lázadónak. Megjelent a rendek közt — első eset volt ez — s elmondá követségét : ti mindnyájan rabszolgái vagytok a hatalmas szultánnak, kiket ő fegyverével igázott le, s miután a hatalmas Isten kivette az élők sorából János királyt, kitől különben, ha életben marad, megkérdezték volna, hogy megőrizte-e hűségét: a szultán Erdély igazgatását Mayláthnak adományozza, ki atyátokfia és igaz ember, és esküszik az élő istenre, őseire, utódjaira, a kardra, kenyérre és sóra, hogy titeket jogaitokban, szabadságaitokban megtart, hacsak liitetlenségtek által nem vesztitek el kegyét. És parancsolja nektek, hogy Maylátnak mint vajdátoknak, fejedelmeteknek, uratoknak engedelmeskedjetek — s a ki ezt nem tenné, azt a szultán fogja megbüntetni. Te pediglen Mayláth — folytatá ehez fordulva — azt, a ki a hatalmas császár és a te parancsolatodnak ellenáll: tűzzel-vassal irtsd ki: a szultán már kiadta a parancsot a két oláh vajdának és a ruméliai szancsákoknak, hogy készen legyenek me'letted felülni. Az országgyűlés nagy többsége nem volt ilyesmire elkészülve — de a kapitány barátai a száműzésből visszatért Kendi Ferencz, Mikola László, Grerendy Márton a meglepetés első perczét felakarták használni, hogy Mayláthnak fejedelemmé választását azonnal végrehajtsák. Azonban a higgadtabbakat gái; e szavakat Verancsics is említi. Miután Verancsicson kiviil Ferdinánd is két levélben szül ezen követségről, de más követségről seliol sincs említés — semmi kétség sem fér hozzá, liogy mind Verancsics, mind a montpellieri püspök egy és ugyanazon küldetésről szólnak.