Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

306 A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS pontban változtattak a rendek a kiegyezés föltételein. A jezsui­tákat illetőleg például határozottan ragaszkodtak májusi vég­zésükhöz s a júniusi kiegyezés 8-ik czikkét oda korrigálták vissza, hogy a szeizet tagjai »propter inquieta illorum ingenia« ne csak birtokokat ne bírhassanak, hanem egyáltalán ne marad­hassanak az országban.1) Xagy óvatosságra és egyszersmind bizalmatlanságra mutat az, a mit a rendek az egybevont 9-dik és 10-dik czikk első pont­jánál tettek. Ott a hol a hivatalok és tisztségek adományozá­sáról van szó, azt határozta az augusztusi gyűlés, hogy a ki­nevezés, a tisztség adományozása, ne csupán »ex consilio Hun- garico«, azaz a magyar tanács javaslata alapján, történjék, mint a júniusi egyezség idevágó pontja megállapítja, hanem »ex consilio Hungarico pleno«, azaz teljes tanácsülésből. Ä magyarság ugyanis attól tartott, hogy a »pleno« szó nélkül a királyi kormány a júniusi kiegyezés betűjének majd meg fog felelni és a magyar tanács javaslata alapján fogja ugyan a tisztségekre való kinevezéseket eszközölni, de ez a magyar tanács majd éppen csak a kéznél levő, vagy Pozsonyban időző, főleg főpapi tanácsosokból vagy olyan könnyen befolyásolható elemekből fog összehívatni, mint a királyi kanczellár, a magyar kamara feje és az esetleg királyi tanácsossággal kitüntetett királyi titkár, a minő most Himmelreich volt. Ezért határozta el most utólag az augusztusi gyűlés a »pleno« szót beszúratni a czikkbe. Elméletileg persze tökéletesen igazuk is volt, de- gyakorlatilag csaknem lehetetlent kívántak. Mert a legritkább- esetek egyike volt és évek során át alig történt meg egvszer- kétszer, hogy a magyar királyi tanács teljes számban együtt ült. Az is ritkaság számba ment, ha a tanácsosoknak nagy több­sége jött össze, mert sokan messze laktak Bécstől, az ország leg­távolabbi vidékein, a honnan a háború miatt, meg a béke idején is soha nem szűnő portyázások, az áradások és esetleg a nagy útnak nagy költségei miatt bizony gyakran a legjobb akarattal sem jöhettek föl a tanácsülésre. Igen nagy e szerint a valószínűsége annak, hogy mikor, mint a maga helyén látni fogjuk, szeptember- havában ezen augusztusi gyűlés végzései Mátyás főherczegnek *) Irományok 83. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents