Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
652 IROMÁNYOK ÉS VÉGZÉSEK Jegyzet. Fölötte érdekes, hogy ugyanez a fogalmazvány szolgált brouil- Ion gyanánt a magyar íölhatalmazottak által elfogadott s Mátyás által szept. 25-dikén kiadott ünnepélyes oklevél számára is, a mennyiben t. i. Khrenperg jelen fogalmazványból egész sorokat törölt s helyébük a lap szélére írta azon passusokat, a melyekben ez a fogalmazvány a szept. 25-diki ünnepélyes oklevéltől eltér. (Fogaim, a bécsi udv. kam. Itárban. Fase. 1-5434.) 95. (1606 szept. 16—18. — Becs.) Forgácli püspök-kanczellár bonczolja Illésházynak királyi területek átadása s a függőben maradt kérdéseknek a jövő általános országgyűlésen való megoldása ügyében beterjesztett emlékiratát.1) Censura super memoriali Illésházii. Non est standum instructioni datae Christophoro Thurzó 1 2)< a Bocskai, quia non absolute in potestate Suae Mtis ut regis Ungariae relinquere vellent confinia, sed a Bocskaio nominatis Suae Mtls rebellibus tradi, qui nomine non Suae Mtls, sed regni illa tenerent et quando placeret a Sua Mte defficerent, praetendentes se regno adhaerere. Sed debent fideles in confiniis collocari, et tantum Suae Mh iurati esse. Thomas Bosniakus qui est capitaneus in Filek, est Illésházii nepos ex sorore ; ideo ipsum commendat. Pannus et pecunia non debent dari ut exauthorentur Haido- nes ; ipse Illésházi ipsos expediat, qui regni contributiones, 1 ) lllésházy emlékirata, sajnos, hiányzik, tartalmáról hát csak e bon- czoló iratból értesülhetünk. Az emlékiratot lllésházy csak a főherczegnek szeptember 15-diki, Thurzó Györgyhöz intézett leirata után (1. ezt) adhatta be a főherczeghez, tehát leghamarabb szept. 16-dikán. Mátyás közöltethette- aztán Forgácli kanczelláiral, a ki rája a közlőnek, gr. Trautsonnak vagy tán inkább Khrenpergnek, a jelen erős bonezoló irattal adott választ. Ez a kemény bonezoló irat nincsen aláírva. A benne előforduló kamarai ügyek miatt azt lehetne gondolni, hogy szerzője Szuhay ; de kíméletlen irálya, erős kifejezései Forgácli püspökre emlékeztetnek s az a mi benne a kath. vallásról' és az esztergomi érsekségről mondatik, egyenest Forgáchra utal, mint szerzőre. 2) Erről az utasításról, sajnos, semmit sem tudunk.
