Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
I. Az 1606. évi Szt.-György napjár Pozsonyba hirdetett országgyűlés
22 1606 SZEXTGYÖRGYXAPI kiegyezés véglegesítésén kívül az ország ily felfordult állapotában mást nem kellene — monda — tenni kamarai szempontból, mint valóban szigorú törvényt hozni az összes kincstári jövedelmek és adók pontos kezeléséről és e jövedelmek bárminemű visszatartói és károsítói ellen. Szigorú törvény függeszszen föl minden nemesi prerogativát a kamara részéről a számadással tartozók ellen megindítandó eljárásban ; az elmarasztaltak ellen a végrehajtást foganatosítani a főispán vagy alispán vagy a kerületi főkapitány hivatalvesztés terhe alatt tartozzék s a végrehajtásnak az útját semmi, a birtokpereknél szokásos apeliatiók s ellenmondások, repulsiók vagy bármi más perjogi eszközök ne állhassák.1) Helyesléssel találkozott a magyar kamara e javaslata a bécsi udvari kamara részéről ; de ez utóbbi ezzel a kérdéssel épen nem tartá kimerítettnek a királyi előterjesztésbe fölveendő kincstári ügyek anyagát. Alighanem a hadi tanács befolyása alatt azt kívánta, hogy a magyar véghelyek őrségeinek és a véghelyek fentartásának költsége minden körülmények közt bele- tcendő az országgyűlési propositiókba. A magyarok követelni fogják, hogy a kiegyezés értelmében a véghelyek parancsnokai és őrségei magyarok legyenek s így méltánytalan volna azt kívánni, hogy ezeket az uralkodó (nem magyar jövedelmeiből) vagy a fölség örökös tartományai fizessék. Állandó segélyt kell hát e czélra a rendektől kérni és pedig az eddig szokásos két forint helyett az ország óriási elpusztulása miatt csak 1 forintot házankint, viszont azonban biztosítani a magyarokat, hogy ez a dica teljesen a magyar őrségek zsoldjára fordíttatik. Ezt a dicát aztán gabonaszállítások és a szokásos közmunkák egészítenék ki.2) Mivel ily módon az adótól sem a magyar tanács, sem a kamarák nem vártak kielégítő eredményt, annál nagyobb súlyt kellett fektetniük a koronára háramlóit birtokok ügyének az országgyűlés alatti gyors elintézésére. Hogy ez megtörténhessék. ahhoz szükség volt arra. hogy az ilyetén birtokok bérlőit a királyi jogügyek igazgatója legalább 15 nappal az országb Irományok 6. sz. 2) L. Irományok 7. sz.
