Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
I. Az 1606. évi Szt.-György napjár Pozsonyba hirdetett országgyűlés
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 23 gyűlés előtt az országgyűlésre megidézhesse. Igen. de a mióta Illésházy István az utolsó causarum regalium directort, karosai Somogyi Istvánt, tavaly felakasztatta, a tisztséget még nem tölté be a király. A magyar kamara e fontos tisztre az ország legjobb jogászait ajánlotta : Cziráky Mózest, Ebergényi Pétert, Kithonics Jánost, Beniczky Mártont és Borkovich Lukácsot, a kik közül a bécsi kamara előtt Cziráky és Beniczky ismerősök voltak és a kik közül az előbb nevezett nyerte el a fontos tisztet.1) A háramlási ügyek között pedig a legértékesebb volt a betöltetlen álló országbírói tiszt legutolsó viselőjének, az 1605 július 27-ikén Ecsed várában elhunyt ecsedi Báthory Istvánnak magszakadása, vagyis az ezzel összeköttetésben álló birtokper. A magyar királyi tanács már a királyi meghívókról adott véleményében figyelmeztette a főherczeget az efajta birtokügyek nagy jelentőségére a pénzszűk világban, az ország- gyűlési előterjesztésekre vonatkozó véleményében pedig a Báthorv-ügyre egyenest rá is mutatott ;2) a bécsi udvari kamara előbb fél. majd egy millió forintra becsülte — mai érték szerint legalább 26—30 millió koronára — az ecsedi hatalmas uradalmak értékét, mint a mely összegért azokra könnyen találkoznak vevők. Jól mondá az utóbbi, hogy ha csak ezen egy háramlási esetnél az országgyűlésen szokásos rendkívüli eljárást elmulasztja a kormány s a birtokper a rendes törvényes “útra tér, akkor az soha véget érni nem fog s utoljára is elesik a korona ettől a »bevételtől« a kincstár óriási kárára.3) De nemcsak az ily hatalmas, nagyérdekű s természetesen nagyritkán előforduló háramlási ügyekre fordították figyelmüket az udvari kamarák a kihirdetett országgyűlés alkalmából, hanem a sokkal kisebbekre is rá szerették volna tenni a kezüket. Fölötte jellemző ezek közt a Sebessy Ferenczé. E Sebessynek magszakadtán az ő sárosmegyei birtokai a koronára háramolván, a magyar kamara utasítást kapott itt is megtenni az országb A bécsi udvari kain. ltár fogalmazatai 1606. márcz. 7. alatt. Kpii. 2) Irományok 19. sz. 3) Bécsi udv. kamara a Hofexpeditióhoz 1606 márcz. 7. (fogaim. Kpü.), ugyanaz Mátyáshoz 1606. ápr. 25. (ered. u. o.). Ez utóbbiból látjuk, hogy az udv. kamara a medve bőrére már kölcsönt vett ; a két báró Rueber testvér 100! 100 frt kölcsön fejében már »expectentiát« nyert Ecsedre !