Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
I. Az 1606. évi Szt.-György napjár Pozsonyba hirdetett országgyűlés
POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 21 ;t királyi előterjesztések ügyében adott véleményes jelentése.1) A kincstári ügyek és perek nyomatékos hangoztatásán kívül a közbiztonság teljes helyreállítására s a törvényszékek rendes működésére vonatkozó végzések alkotását nevezte meg a vélemény az országgyűlés feladatai közt ; azután az üresedésben levő tisztségek : az országbírói,2) néhány protonotariusi hivatal és a királyi jogügyek igazgatói állásának (az országgyűlés folyamán való) betöltésére mutatott ; miközben abba az ellenmondásba keveredett magával a tanács, hogy egy kalap alatt figyel- mezteté a főherczeget a helytartói és a nádori hivatal3) betöltésének szükségére ! Igen helyesen járt el ellenben akkor, midőn az országos védelem kérdésénél különbséget tőn a közt, ha meglesz a kívánt béke a törökkel az országgyűlés előtt és ha e béke a török méltánytalan kívánságai miatt nem jöhetne létre. Béke esetére az ország óriás pusztulása miatt nem számított a tanács a közönséges adó, a dica, megszavazására s azt javaslá, hogy a rendekkel a véghelyek természetben való élelmezéséről és a közmunkákról kell tárgyalni ; a másik esetben pedig az általános fölkelés ügyét, aztán a hajdúságnak a török ellen való fel használása módozatait tartá a diéta egyik fontos föladatának. Kiegészíték a magyar tanács javaslatait a kamarák véleményes jelentései.4) A magyar kamara rövid, de talpraesett véleményt nyújtott be, mely elárulta Szuhaynak (mert hiszen még mindig ő volt a Bécsben tartózkodó magyar kamarai tanács elnöke !) gyakorlati észjárását. Az óhajtott béke vagy x) Irományok 19. sz. (A véleményes jelentés okvetetlenül február havából való, de elveszett ; az Irományok 19. sz. a. irat csak kivonat, mely a bécsi kamara részére készült.) 2) 1606. febr. 18. kiildé el Rudolf Mátyáshoz Thurzó György és For- gách Zsigmoml folyamodását az országbíróságért véleményadás végett (fogaim. Kpü.). A prágai nuncius pedig ápr. 10-én jelenti, hogy azon fáradozik. hogy Forgách kapja meg e dignitást (Meyer 748a). Meg is kapta. 3) Jellemző, de érthető az a figyelmeztetés, hogy a nádorságra nem volna szabad valami volt Bocskay-pártit bocsátani... »de palatinatu non conferendo alicui Bocskaiano ! . . .« 4) A bécsi udvari kamarát erre Mátyás márczius 9-én szólítá föl (fogaim. BU.). Ugyané napról való a fölszólítás a haditanácshoz (u. o.), de ennek j elöntése elveszett.
