Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

278

A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS

Az okok, a melyek a mondott férfiak vezette csoportot a kiegyezés ellen ingerelték, részben, mint Balassa esete is mutatja, magántermészetűek voltak :r) félelem, hogy erőszakosságaik miatt az amnestia daczára is kérdőre vonják őket vagy aggodalom, hogy a fejedelemtől nyert zálogbirtokaikat vagy adományaikat a rendes viszonyok visszatérte után elveszthetik. De másrészt meg, sőt főleg szilárd politikai alapon épültek föl. Kassát és a Kassa körüli megyéket, majdnem az egész Tiszáninnent. aztán Szabolcsot, a Tiszántúlnak a kiegyezés szerint egyetlen királyi megyéjét, ők óhajtották Bocskay kormánybotja alatt hagyatni ; ők kívánták a kiegyezésben megbővített partium- nak, mint a maga helyén láttuk, örökös odacsatolását Erdélyhez. Egy szóval őket a nagy területű, erős keleti nemzeti fejedelemség eszménye lelkesítette, a hol nem parancsol az idegen vérből való, idegen földön lakó császár, hanem a hol a magyar és a nemzeti fejedelem az úr! A júniusi kiegyezés persze ezeket a messzemenő kívánságokat nem elégítette ki és innen az oppositio a bécsi békemű ellen. Kapóra jött az ellenzéknek az a két levél, a melyek egyikét isisből a Bocskay támogatására induló szerdár, Murád basa, a másikát pedig maga a szultán írta június 6-án Konstantinápolyból a fejedelemhez s melyeket, Ali budai basa megbízásából, Pisky Tamás július 22-ikén hozott Kassára. Mind a kettő ünnepélyesen Ígéri Bocskay megsegítését ; a szultán a fejedelemre bízza azt, hogy tovább akar-e czéljai elérésére hadakozni vagy békét akar-e a német császárral kötni. Sőt tudatja vele, hogy Murádnak parancsa van Bocskay rendelkezésére állani egész hadával.* 2) Ilyen segítség birtokában nem alap nélkül voltak Czoborék meggyőződve arról, hogy a kiegyezés visszautasításával nagy terveiket keresztülvihetik.

Támaszra vélt találni az ellenzék a hajdúság nagy részéNapló 1606 aug. 26. Aztán Franki, A bécsi békekötés, Győri tört. és rég. Fiiz. IV. 197. — Aztán : Irományok 33, 53. és 67. És Forgách Zsigm. Mátyás főherczeghez 1606 aug. 3. (Ered. Kpü.)

x) Ezt állítja Illésházy, levele Thurzó Györgyhöz 1606 júl. 30. (egyk. hiv. ford. Kpü. F. 15435) és Irományok 84. sz.

2) A két levél egyk. hivat, latin fordítása (a szultáné 1015. év Moharrem havának végéről, tehát 1606 június 5. vagy 6-ról) Kpü. (Illésházy hozta el őket Bécsbe.)