Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
1606 AUGUSZTUSÁBAN. 279 ben is. Abban a részében, mely nem tartozott a Boeskay adományával kitüntetett törzshajdúsághoz, hanem inkább a tiszán- inneni vidék földnépéból képződött és mely attól félt, hogy a kiegyezés után nem fog fegyveres alkalmazást találni, hanem' vissza kell térnie a kaszához és kapához, elhagyott földesura birtokaira. Ezek közt a hajdú elemek közt már lllésházyék Bécsbe indulásakor az a hír volt elterjedve, hogy a fejedelem megelégszik a Tiszántúl egy részével, mást mindent visszaád a császárnak, tehát ők is visszakerülnek a »német« uralma alá. E hírre több ezer ilyen hajdú összeesküdött, hogy inkább a török kezébe ád minden végvárat mintsem a német uralom alá kerüljön és azután a törökkel szövetkezve fog harczolni akár Boeskay ellen is ! Nagy nehezen tudta akkor őket a fejedelmi kormány a júniusi kassai gyűlés segélyével lecsillapítani.1) Ezektől az elemektől méltán tartott Apponyi Pál, mikor a kiegyezés oklevelével Kassára a fejedelemhez megindult. »Jól tudja nagyságod, írá Thurzó Györgynek, hogy ha e zavarban valakivel valami történik, az ellen nincsen remédium.«És ezek miatt adta lllésházy Apponyi mellé kísérőül a maga főhivatalnokai egyikét Csery Mi-' hályt, a ki, mint a hajdúk fizetőmestere, nagy becsületben állott •előttük.2) Most, hogy a kiegyezés csakugyan megköttetett, ezek a Kassa körül tanyázó hajdúolemek ismét készek Aroltak annak meghiúsítására és mivel az északkeleti megyék nyakáról az északnyugati megyékre akarta őket a fejedelem áthelyezni, nagy garral ígérgeték, hogy Ausztriába és Morvaországba fognak betörni, mert itt már az ideje, mondották, hogy a bujkáló németek kezéből Magyarországot végre-valahára véglegesen kivegyék.3) A polgári és katona-elemek ezen ellenzéke lllésházy iránt nem a legjobb indulattal viseltetett ; hiszen őbenne látta a kiegyezés eszméjének megtestesülését. Abból a körülményből, hogy május végén és június elején, Kassáról való Bécsbe utaz- tával, a nyugati részeken megtiltá a hajdúhadnagyoknak újabb hadi nép fölfogadását, meg hogy saját pénzén fizetett ki egyes 6 6 1606 jón. 14. Utasítás Desewffv János számára Tört. Tár 1878, 288. 2i Irományok 33. sz. A Irományok 64. hetedik pontja.
