Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

AZ ÚJ »PARTIUM« ÜGYE. Illésházynak azonban könnyű volt a helyzete ; csak a kassai végzésre kellett rámutatnia, a hol a rendek félre nem érthető módon kijelenték, hogy a fejedelem Erdélyre s a hozzáadandó partiamra vonatkozó kívánságainak teljesítése oly föltételt képez, mely nélkül a kiegyezés megdől. Az alkudozások milyen skáláján át sikerült neki végre az egybefüggő nagy complexumot, tudniillik a partium régi négy megyéjéhez az újabb hármat : Szatmári, Sereget és Ugocsát fejedelmi megbízója számára megszerezni, nem tudjuk ; bizonyos ellenben a ránk maradt följegyzésekből az, hogy ügyesebb alkuszt Bocskay nem találhatott volna. Kassának és Kassa környékének követelése volt kezében a leg­hatalmasabb ütőkártya. Ha Kassát oda kellene Bocskay számára, persze Abaújjal, adni : akkor csak idő kérdése volna, hogy Zemplénnek déli része is mikor jut az erdélyi fejedelem kezére, a mit aztán az ettől keletre fekvő és a megbővült partiumra támaszkodó Szabolcs, sőt esetleg ling megye követne. Ennek a veszedelemnek az elhárítása végett egyeztek bele Mátyás biztosai. Kassa és Kassa vidéke visszanyerése fejében, nemcsak a három mondott megye, hanem Tokaj, Tarczal és Keresztúr átadásába is. De mielőtt Illésházy, utasítása értelmében, mely Kassa megszer­zését nem szabta neki elő, engedett, az északkeleti magyarság teljes megnyugtatására két más föltételt kísérelt még keresztül­vinni. Az egyik az volt, hogy se a kerületi főkapitány, se a várkapitány, se az őrség soha ne legyen német Kassán, se a hozzá tartozó végvárakban ; a másik, hogy az egri káptalan ne székelhessen Kassán. Az előbbire könnyen megkaphatta a fő- herczeg beleegyezését, miután e kívánság a kiegyezési föltételek 9-dik és 10-dik czikkében úgyis megoldást talált ; a másik ellen azonban Mátyás határozottan óvást tőn és így meg kellett mind­két félnek azzal a compromissummal elégedni, hogy az egri káptalan részére a jövő országgyűlés fog alkalmas székhelyet ki­jelölni,1) abba azonban beleegyezett a főherczeg, hogy az egri püspökség tizedeit a tiszántúli megyékben a végházak tartására Bocskay szedethesse.1 2) 21T 1) Irományok 20. és 21. 2) Az alkudozások jellemző részleteit 1. Irományok 10. o), 10. V), 20, . 21. és 27. sz. alatt. — Tarczal és Keresztúr Rákóczy Zsigmondnál és Tököly

Next

/
Thumbnails
Contents