Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

■218 A »BÉCSI BÉKE« A Bocskaynak átengedendő terület kérdése hát a fejedelem részére kedvező megoldásra talált. Még csak Erdély s a partium közjogi viszonyát a magyar koronához kellett szabályozni. Miután Báthory Zsigmondnak Rudolffal való szerződése követ­keztében a különálló erdélyi fejedelemség jogilag tulajdonképen megszűnt volt : ezeket a bécsi tárgyalásokat jó okkal nevezhetjük azon vajúdásoknak, a melyekből később az új és önálló erdélyi fejedelemség, a Bethlen Gábor és a Rákóczyak Erdélye meg­született. A tárgyalások pongyolaságából itt két elvet lehet kihámozni. Az egyik : az új részekkel megbővült, megnagyobbodott Erdély­nek a magyar koronához való viszonya Bocskaynak és fimara- dékainak uralkodása alatt. A másik : a magyar korona háramlási joga Bocskay fimaradéka megszakadása esetén. A mi az elsőt illeti, a februári egyesség világosan kimondja, hogy Erdély a magyar koronához tartozik és ezen kötelék kifejezése gyanánt a fejedelem évi ajándékot ad a magyar királynak, követeket küld a magyar országgyűlésekre, pénzei egyik oldalára a magyar király arezképét vereti;' sem a törökkel, sem más hatalommal a magyar király tudta nélkül nem szövetkezik. A kassai gyűlés történetéből bőven megértettük,1) hogy ezek a hűbéres föltéte­lek Bocskaynak semmikép nem voltak Ínyére ; tuckuk azt is, hogy az 1606 áprilisi kolozsvári országgyűlés ezeket a föltétele­ket elvété és törvénykönyve második czikkében határozottan kimondá, hogy Erdély szabad és független fejedelemsége, a »liber principatus« föntartandó ; azon erdélyi követség pedig, a melyet ez a gyűlés a kassai országgyűlésre küldött, ugyan­ebben az értelemben tett hivatalos és ünnepélyes kijelentést Kassán.* 2) Teljesen megfelelt hát ennek a kívánalomnak a fejedelem azon utasítása, a melyet a Bécsbe menő ülésházy számára adott, midőn kimondotta, hogy Bocskay ugyan igye­Sebestyénnél voltak 130.000 írtban zálogban. Az ügyes Illósházy még azt is ki tudta vinni, hogy ezek kiváltásához a korona és az ország kétharmadrészszel járuljon és csak egyharmad terhelje Bocskayt. (Tört. Tár 1878, 649. Mátyás biztosító-levelét 1606. jól. 3-ról.) x) Magy. Orszgy. Emi. XI., 580. és köv. 2) Érd. Orszgy. Emi. V., 410 és W. Bethlen Hist, de reb. Transs. Cibinii 1793, VI. 395. és köv.

Next

/
Thumbnails
Contents