Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
166 A »BÉCSI BÉKE« Fölvetették azonban a királypárti biztosok, persze Thurző kivételével, azt a kérdést, hogy a nemesi rendek, királyi városok stb. szabad vallásgyakorlata szólhat-e a magyar korona egész területére? Egyhangú nézetük az volt, hogy nem s hogy a vallásszabadság Horvát-Tótországokra ki nem terjeszthető. És ennek megvolt a maga igen alapos oka. A társországok ugyanis az 1604 július 5-iki zágrábi gyűlésen külön köszönetét szavaztak a királynak a katholikus vallás azon védelméért, a mely a 22-dik tör vény czikk meghozatalában nyilvánult s kimondották egyszersmind a területükön »csavargó« eretnek praedicatorok kikergetését. Mikor pedig az 1606 április 10-diki zágrábi gyűlésen a februári kiegyezés czikkeit tárgyalás alá vették, országos végzésben tiltakoztak e 22-dik törvényezikknek a kiegyezés első czikkében kimondott separatiója ellen s kijelenték, hogy erre vonatkozó 1604-diki határozatuktól, mint a kik ősi katholikus hitükhöz híven ragaszkodnak, nem térnek el. sőt ezen határozatuk újabbi királyi megerősítését kívánták.1) Ezt a kívánságot a királypárti biztosok a most készülő vallási czikk szövegezésénél természetesen ignorálni voltak kénytelenek. Köz- és alkotmányjogi szempontból lehetetlen volt kijelenteni, hogy a 22-dik czikk Magyarországon töröltetik, míg ellenben a társországokban érvényben marad. Hiszen épen azért töriiltetett, mert országgyűlésen kívül önhatalmából csempészte be a király. Azt ellenben szabad volt kívánniok, hogy az ezután megalkotandó vallási czikk csak az anyaországban bírjon érvénynyel. Ezt követelte a kellő tekintet a társországok újabb határozott állásfoglalására is, a melynek a szentgvörgy- napi pozsonyi országgyűlésre küldött követeik adtak kifejezést, midőn az elhalasztott országgyűlésre később érkezvén meg, tudomást szereztek a kassai végzésekről és ennek első czikke ellen a főherczeg előtt Béesben óvást emeltek.* 1 2) tanácscsal azt, a mit nem a tanács, hanem a Forgách Zsigmondék számára készült augusztus 19-diki utasítás mondott. (Ennek fogaim. U. o.) — Illés- házy baklövését különösen az augusztusi kassai gyűlés igyekezett jóvátenni. Erről a maga helyén alább. 1) Magy. Orszgy. Emi. X. 657. és az 1606 áprilisi zágrábi gyűlés végzései (ered. zágrábi országos ltár.) jelen, XII. kötet végén. 2) L. Irományok 10. d) alatt az ad articulum 1.-nak 7-dik pontját.
