Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
THUKZÓ GY. ÉS A VALLÁSI CZ1KIÍ. 165 ban az ellenfélnek a régibb törvények érvényben maradásáról való fölfogása ellen, sőt megkisérté Thurzó gondolatát nyomosabbá tenni, a mennyiben t. i. egy mellékmondattal azt fejezte ki, hogy a magyar törvények közül a régieket a későbbiek eo ipso abrogálják.1) Az e pont körül forgó vitának egy közvetítő ajánlat vetett véget, a mely természetesen csak rabulistaság lehetett : elfogadták Illésházy szövegezéséből az idevágó pontnak első felét, de második fele, a most említett mellékmondat, nélkül. Tehát a 22-dik czikknek törlése kimondatott, a többi régebbi törvényekről pedig az ment határozatba, hogy nem állhatnak útjában a jelen czikk által adandó engedménynek, vagyis nem töröltetnek, de a jelen esetre nem alkalmaztatnak.* 2) Thurzó fogaimazatának további vizsgálatánál Illésházy csupa nagy óvatosságból elkövette azt a hibát, hogy az »összes rendek« kifejezésről, mely alatt pedig tágabb magyarázattal az ország minden lakosát lehetett érteni, nem elégedett meg, hanem e kitételt csak a nemesi rendre vonatkoztatván, túlbuzgóságból taxatíve fölsorolta a szabad kir. városokat, a szabadalmazott mezővárosokat, a végeket és a végházakban levő katonaságot. Thurzó beleegyező, de ép oly hibás megjegyzésére, hogy ez mindegy, az osztrák biztosok a módosítást hallgatagon tudomásul vették, mert hiszen ezzel a földesúri hatóság alatt álló mezővárosok és a falvak kimaradnak a szabadságból és érvényre jut a németbirodalmi »cuius regio illius religio«-féle jogelv.3) b »Cum alioquin de legibus regni Hungáriáé priora per statuta posteriora tollantur.« Irományok 25. g). 2) Non obstantibus prioribus pro tempore constitutionibus publicis. 3) Erre vonatkozik az Irományok 10. g) alatti iratban Thurzó eme megjegyzése : »idem esse in speciali quod in generali.« És : »Reliqui taciturnitate consenserunt.« Hogy Illésházy ezzel a hiányos taxativ fölsorolással mekkora bakot lőtt, azt akkor látjuk, ha megtekintjük a magy. kir. tanács 1605 augusztus 7-diki opinióját, mely e pontról így hangzik : »... Maiestatcm Suam (sit modo coram Deo hac in parte excusata) deinceps omnes status et ordines ac alios etiam cuiuscunque conditionis homines in sua quenque religionis professione intacte conservaturam nec ullum in ea turbaturam.« (Ered. Kpü. F. 15433.) A magyar tanács ez opinióját a Magy. Orszgy. Emi XI. kötetének írásakor sajnos még nem használhattam s így most utólag kell megállapítanom, hogy a mit a tanács véleményének idevágó pontjáról id. kötet 247. lapján Khlesl levele alapján mondottam, nem egészen felel meg a tényállásnak. Khlesl valószínűleg tudva és készakarva mondatja a magyar
