Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

124

A »BÉCSI BÉKE«

Kevésbbé politikus és államférfi, mint inkább kitűnő munkaerővel bíró, nagytapasztalatú főrangú hivatalnok volt Mátyásnak Trautson és Brenner mellett harmadik bizalmi embere az osztrák biztosok között : a homo novus Khrenperg, teljes nevén khrerpergi Kren Ulrik, a ki a bécsiek előtt népszerű Vemvaldegg és Erdberg czímét is viselte praedicatumai közt és épen 1606-ban zálogba kapta a Bécs melletti nevezetes Kreuzenstein várat a hozzátartozó uradalommal.1) Khrenperg esászáii (nem titkos) tanácsos az alsóausztriai udvari cancellária directora, minden administrationális ügyben jobbkeze volt a főherczegnek, a ki őt főként a török és a magyar ügyek elintézésénél használta.2) A királypárti magyar urak, Lmervén az öreg és nyugodt főhivatalnok csöndes, de nagy befolyását a főher- ezegre, igyekeztek vele jó viszonyban lenni s például Thurzó György mindig tisztelettel teljesen atyjaurának nevezi őt. Rengeteg fogalmazásai és följegyzései,3) melyek a kiegyezési tárgyalások történetének egyik főkútfejét képezik, mutatják szorgalmát és tárgyismeretét, de azt is, hogy a mennyire igaz híve volt a főherczegnek és ezért egyik főtárgya Rudolf gyana- kodásának, annyira igyekezett, peisze mindig ura fölfogásához mérten és soha nem önállóan, a magyar kiegyezés létrehozatalán. Tréfás, de mégis teljes elismerése ennek az. hogy mikor a júniusi kiegyezés megkötése után a Bocskaypárti rendek az augusztusi kassai gyűlésen, melyről a maga helyén bőven lesz szó, e béke czikkeit bonczolgatták s a gyűlési tárgyalásokról jó hírek érkeztek a nyugati részekre, Thurzó György az özvegy Khrenpergnek fáradozásai jutalmául szép, fiatal, gazdag és derék özvegyasszony feleséget Ígért szerezni.4) Khrenperg buzgó katholikos volt, de ő is, mint Trautson. azon a Khlesl és a prágai

x) Joh. Palikért, Kreuzenstein, hist, topogr. Skizze Wien 1899, 32. és 33.1.— Kreuzenste nt Rudolf 1605-ben a hírhedt Basta Györgynek akarta követelései egy részének fejében adni.

2) Ebbéli szakismereteiről szép bizonyítványt állít is neki Mátyás 1606 decz. 25-diki levelében Rudolfhoz. (Hammer, Khlesl II. 33. sz. okmány.

3) Ezek sajnos csak részben maradtak fönn, pl. 1. Irományok 10. sz. a—p alatt.

4) »Conclusa et determinata feliciter pace de pulchra, bona ac diuite iuvenique vidua pro illustriss ma Donmnatione Vestra cogitabimus et laborabimus.« Thurzó levele hozzá 1606 aug. 17. (Ered. Kpii.)