Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

IV. RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1604. SZEPTEMBER- ÉS NOVEMBERBEN.

i 1604. NOVEMBER (12.) 607 dolgokban Kegyelmetekkel együtt állandó leliessek és az mellett országunk szabadságát megvédhessük és meg is őrizhessük. II. De Kegyelmeteknél nyilván lehet az, hogy erre engemet ilyen rövid idő alatt a felséges istennek bölcs tanácsa indétott; az mi eddig esett az német nemzetségen, ki úgymint kezdeti volt az dolognak, arra engem az alattam való vitézekkel együtt nem az magunk haszna keresése, hanem szegény megnyomorodott hazánknak édes szeretete vezérlett. De im. már ennekutánna hogy az vitézlő nép is az ő disciplinájában megtartattassék, kinek insolentiája eddig is akaratom ellen lett és esett, én is peniglen az én authoritásom szerint mindenféle rendeknek igazat szolgáltathassak, hogy úgy az kévánatos régi szabadságok az ő jó állapotjára hozathassék és ennyi inconvenientiák, disturbiumok tolláltathassanak: III. Kévánom azt Kegyelmetektűi, hogy Kegyelmetek maga hazája szeretetiért és megmaradásáért énnekem mind urak, nemesek és egyéb statusok jószágokról bizonyos contributiót rendeljenek, kivel megfizetvén hadamnak, ennyi sok panasz sedáltathassék és az fizetett nép ha contentus nem lenne az ő fizetésével, cselekedetiért érdeme szerint büntettessenek. IV. Miérthogy bizonyos hírek vadnak, kiknek az mását Kegyelmeteknek közibe küldtem és hogy agitur de publice corio, mindnyájunk bőr [ében] jár, kévánom azt, hogy mind urak s mind nemesek s egyéb statusok, quo meliori possunt ordine et apparatu personaliter statim et de facto insurgáljanak és velem jöjjenek, kiket ha ellenségünk nem leszen semmit nem tartóztatok, hanem mingyárást házakhoz bocsátom, hadd lássam én is Kegyelmeteknek hozzám való engedelmességét és hazájához való szeretetit. V. Kegyelmeteknek legyen szorgalmatos gondja az élés felvétele felől is; kinek gondja viselésére rendeljen oly főembereket, kik fogyatkozás nélkül az hadnak szolgáltassák az élést, hogy abból fogyatkozás ne legyen; az penig itt legyen elrendelve. VI. Az hadi szerszám alá való barommal noha az szabad városok tartoznának de jure, de meggondolván az mostani állapotjokat és azt is, hogy bizonyos számú gyalogokat