Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.

34 fi 34 FI A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. ki azt a szikrát, mely tűzet gerjesztett a soknemű sérelmek taplójába; ezen az országgyűlésen sűrűsödött meg az a villamosság, melyből a nyomorúságos közállapotok száraz fájába Bocskay villáma lecsapott.

1) Másnap, márczius 20-án, egy szombati napon, nyitotta meg a főherczeg az 1604-ki pozsonyi országgyűlést. A nemzet gyengéjét ismerő Mátyás megnyitó beszéde oly hangon volt tartva, hogy a rendek tetszését teljes mértékben megnyeré, s midőn a rendek érzelmeit tolmácsoló szónok — alighanem Forgács nyitrai püspök, a kanczellár, — minden jót igért a rendek nevében, Mátyás nyugodtan és jó remények között adta át a kir. propositiót s kir. bátyja megbizó levelét, melyben öcscsének, mint királyi személye képviselőjének, teljes hatalmat ád hű magyar rendeivel az ország dolgaiban tárgyalni s egyezkedni.

2) Igazságtalanság volna azt állitani, hogy azok az udvari hatóságok, a melyek az egykori királyi személynök panaszai szerint »papirossal és nevetéssel« adtak választ a hozzájok lótó-futó ügybajos magyar embernek, ne tudtak volna a nemzet ínyére beszélni, a magyar ember szivéhez szólani, mikor a király nevében beszéltek. Az 1604-diki országgyűlésre új homokot találtak ki a prágai politikai vegyműhely chemikusai mit a nemzet szemébe szórjanak: a propositió azt fejtegette, hogy Magyarország a császár-királynak minden országa között a legkedvesebb, mert ennek koronája illette először fölkent homlokát, ennek jogarát ragadta legelőször kezébe.

3) De e hizelgő bevezetésen túl számoltak a kormány emberei - s pedig igen helyesen — azzal a körülménynyel is, hogy a török béke kérdése miatt az ország hangulata nyomott, a A lőcsei követek jelentése márcz. 24-ről (Lőcse ltárában) és a bártfai követek jelentése márcz. 26-dikáról (Bártfa ltárában). Ez utóbbiak írják, hogy mikor a főherczeg a tüzet megpillantá »soll gesagt haben : dies ist ein böses Omen oder Zeichen über Ungarn.« 2) A meghatalmazás 1604. febr. 2-dikáról kelt. Lásd : Irományok XIII. sz. a. s) A Mátyás főherczeg-készítette propositiókat stiláris tekintetben a prágai kamara utasításai alapján alakították át. L. a prágai kamara jelentését: Irományok XT. sz. a.