Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

III. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1604. MÁRCZIUS–ÁPRILISBAN.

34 fi 34 fi A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. gául annak, hogy Erdély újra a magyar király fönliatósága .alá került. A tavalyi országgyűlésnek nagy vitát keltett pontját, a •szab. kir. városok árúmegállítási jogának ügyét szintén jónak látta a szepesi kamara, a városoknak épen nem kedvező szem­pontból, föleleveníteni. Az a tavalyi törvény, melyet a királyi szentesítéskor hozzáragasztott záradék teljesen paralysált volt, a rendek által formulázott alakjában se tudott volna bé­két hozni létre a nemesek és a szab. kir. városok között; mert hiszen, mint említők, a magyar törvényhozásnak e monstrum szüleménye a maga ellenmondásával önmagát csapta arczul. A hozzá ragasztott záradék függőben hagyta az ügyet, s a neme­sek és kir. városok a törvénytelen állapotot saját hasznukra magyarázván, még elkeseredettebben folytatták a harczot egy­más ellen, mint valaha. A városi polgárok makacs ellenállást fejtének ki s kétségtelen érvényű privilégiumaikra támasz­kodva. városaik sorompóinál föltartóztaták a boraikkal jövő nemeseket. Mi indítá a szepesi kamarát a városok ellen fog­lalni állást, nem tudom, de azt hiszem, hogy a városi polgárok kapzsisága belejátszott e körülménybe. Erre enged legalább következtetni a szepesi kamarának abból az időből való egy jelentése, a mikor arról volt szó, hogy a felső-magyarországi kir. városok censusát emelni kellene. Azt mondja ez alkalom­mal a szepesi kamara, hogy a városoknak a bormérés és a szabad kereskedelem nagy jövedelmet hajt. csak az isten tudja, mennyi árüt visznek ki s be harminczad fizetése nélkül, mert a harminczadosokat nem is köszöntik, nem hogy bejelente­nék nálok árúikat. Nyilt titok az ezüst és réz alattomos kivi­tele Lengyelországba, melyet különösen Lőcse űz, s fölötte lá­zítónak találta a kamara a városok azon eljárását, hogy az olcsón összevásárolt gabonát óriási árakon adták el a kama­rának a végvárak és a katonaság számára. x) Nem csoda hát, ha a kamara a városok magatartását a letéthelyek ügyében, mely úgy a fiscusra, mint a nemesekre káros, határozottan l) A szepesi kamara jelentése 1604. június 5. (a bécsi udvari ka­marai levéltárban). Ez évben Kassa 5000, Eperjes 3*200. Lőcse 3800, Bártfa 2700, Szeben 850 és Késmárk szintén 850 trtot fizetett census i'ejében.

Next

/
Thumbnails
Contents