Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1602. MÁRCZIUS- ÉS ÁPRILISBAN.

1602. MÁRCZIUS- ÉS ÁPRILISBAN'. 11 lielyett arra kérték az uralkodót, liogy könyörüljön a föld népén, melynek már-már annyi barma sincs, hogy a szükséges mezei munkát vele elvégezhesse. Megszavazták ellenben a végvárakhoz kért hat napi ingyen munkát; de tiltakoztak az ellen, hogy e hat napból szokás szerint harminczat meg többet csináljanak a kapitányok, így az esztergomi kapitány, a ki kénye-kedve szerint csoportosan űzeti a népet munkára, s egy hónál tovább is ott tartja; így a szendrői, kállói, tokaji és komáromi kapitányok. E viszszaélések elkerülése s annak megállapítása czéljából, hogy melyik megye hova szolgálja le a hat napi robotot, azt javasiák a rendek, hogy választassék a három kerületből 2—2 bizalmi férfi, a kik a magyar tanácscsal bizonyos határozatokban megegyeznének. Nem a sérelmi iratban, hanem e válaszban hozták föl a rendek az alispánok azon panaszát, hogy ha a király valami parancsot küld reájok, s annak tüstént eleget nem tesznek, a német kapitányok megraboltatással, sőt halállal fenyegetik őket. Ez ellen, úgy vélték a rendek, már azért is óvást kell tenniök, mert tudnivaló, hogy az alispánok igen sok ügyben a magok auctoritásából nem végezhetnek, hanem a megye utasításához, respective hozzájárulásához vannak kötve. Vakmerőségöket a német kapitányok — mondá a rendi irat — a kamara megkeresésére s közbejöttével Felső-Magyarországon plane annyira vitték, hogy nem átaltak az igazságszolgáltatás, a törvény folyásába is belenyúlni, s pl. katonai karhatalommal kényszeríteni a felet a törvényszék előtt való megjelenésre. »Valóságos katonai káptalanok« (értsd: hiteles helyek) képződnek ekkép« mondá gúnyos pauaszszal az országgyűlés. Beszúrtak itt a rendek egy másik gravamenfélét is SzentGyörgy és Bazin ellen. Azt kívánták, hogy e városok pöreiben, mivel nem szab. kir. városok, helyettök a király mint földesúr álljon ki. Ez a pont Illésliázy műve, mint a kit a két városka hatalmaskodásért bepörölt, de a ki a két városkát szabadnak elismerni épen nem volt hajlandó. A kanizsavidéki végházakat, úgyszintén Diósgyőrt, Kállót és Szendrőt különös figyelmébe ajánlá az országgyűlés a király-