Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1603. MÁRCZIUS HAVÁBAN.

1603. HÁRCZIUS HAVÁBAN. 115 argumentatió Magyarországon siket fülekre találna, a borfogyasztási adó biztosb elfogadtatása végett, hogy úgy mondjam: az elijesztés taktikáját kivánta alkalmazni. Azt javaslá, hogy a király egyúttal a jogügyletek után is adó (illeték) megszavaztatását kérje a rendektől, nem mintha ennek elérésére a legtávolabbról is remény lehetne, hanem azért, hogy ennek elejtése fejében, compensatio gyanánt, a rendek legalább a borfogyasztási adóba egyezzenek bele. A birodalmi fillérmester másik, nem kevésbbé érdekes javaslata egy neoacquistica commissio-féle bizottság fölállítása körül forgott. Abból indult ki Geizkofler, hogy a töröktől visszafoglalt Fülek vára körüli birtokokat előbbi tulajdonosaik vették újra birtokukba, úgy, hogy a magyar kamara a vár jószágaiból még csak egy udvarbírót se képes tartani. Ebben az ügyben már a kamara kebelében egy bizottság tanácskozásokat folytatott. A birodalmi fillérmester szerint a töröktől visszahódított várak környéke ám adassék vissza előbbi tulajdonosaiknak, de csak úgy, ha előbb kötelezik magokat az illető várnak föntartásához gabonával és pénzzel hozzájárulni.*) Geizkoflert a maga jóakaró javaslataival hagyjuk el egyelőre s vizsgáljuk azt, a mit a bécsi udvari kamara tanácsolt az ország ügyeit vezető Mátyás főherczegnek, midőn a magyar kamarák javaslatai eléje kerültek. Természetesnek fogjuk találni, hogy a bürokrata dicasterium előtt mindenekfölött a pozsonyi kamara azon indítványa tünt föl, hogy országgyűlést nem kell tartani. A német kamarai tanácsosok Szuhayék minden okát bőven, alaposan, lelkiismeretesen meghányták-vetették, s látni fogjuk, mily dicséretre méltó belátással s mily talpraesett argumentumokkal tértek napirendre 3) Geizkofler jelentése datuin nélküli, de tartalmából kitűnik, hogy 1. a szepesi kamara decz. 20-dikán kelt jelentése előtte feküdt, 2. hogy Geizkofler a maga véleményét 1602. folyamában irta meg. Tehát az irat keltének ideje 1602. deczember utolsó napjai. Lásd : Irományok TI. SZ. a Mellékesen kiterjeszkedik Geizkofler — mint egykori fizetőmester — arra is, hogy a szegény magyar parasztnak a gabonaszállításért nagyobb fuvarbért, t. i. mértföldenkint az őszi gabona köblei után 2, a tavaszié, után 1 dénárt kellene adni. Addig épen felét, fizették e fuvarbérnek. 8*