Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 10. 1602—1604 (Bp., 1890)
II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1603. MÁRCZIUS HAVÁBAN.
116 A POZSONYI ORSZÁGGYT'lés. fölötte. Szeretné az udvari kamara is — körülbelül így szól hosszú, kimerítő jelentése — ha országgyűlést nem kellene egybehívni, mert nemcsak az országos rendek takarítanák meg a dietális költségeket, hanem az udvar is, melynek kiadásai egy-egy országgyűlés alkalmával, ha szegről-végre összeadatnának, bizony nem sokkal kevesebbet tennének ki az országgyűlés által megajánlott adónál. (így hát minden adóforint két másik forintot emészt föl e gazdálkodás mellett!) Szeretné a kamara, ha országgyűlést nem kellene tartani, másodszor, azért, mert ha a subsidium kérdése hamarább dőlne el, a hadakat is hamarább lehetne vezetni Pest védelmére és Buda ostromára addig, míg a török, magyarországi birtokainak eme fővárosát el nem látta a szükségesekkel, mert ha ez megtörténhetik, akkor hiába minden remény Buda visszavívására. Mindamellett érett megfontolás után nem tartja a bécsi kamara a posonyinak javaslatát a következő okokból elfogadhatónak. Tudvalevő dolog, ugyanis, hogy a magyar rendek még a mit országgyűlésen ajánlanak is meg, mindig csak hosszas tárgyalások, kölcsönös magyarázatok és fölvilágosítások után ajánlják meg, bármint kérte is őket gyorsabb elhatározásra a főherczeg. Úgy, hogy azt lehet mondani: a megszavazást mintegy ki kell csikarni belőlök. Ha már most országgyűlésen kívül az egyes megyék lennének a subsidium megszavazására fölszólítva: bizony még kevesebbet fognának megszavazni, sőt az a veszély állana be, hogy egyik megye se akarna magától határozni, hanem azt várná, mit tesz a többi s így az eredmény a nagy semmi lenne. Yagy legjobb esetben minden megye a többi megyék hasonló beleegyezésétől tenné függővé azt, a mit megajánl, s ha azután egy-két megye tiltakoznék, a többi is (a kikötött föltételre támaszkodva) visszavonná ajánlatát. S végül föltéve, hogy a megajánlás a kívánt sikerrel történnék minden megyében: mikor fizetésre kerülne a sor, sokan (egyesek, nem a megyék) nem tartanák a határozatot kötelezőnek, mert nem az országgyűlés hozta s így nem törvény. Ezeknek az ellenzéki szellemeknek kedvező alkalom nyilnék az újítás ellen kikelni, s azt hangsúlyozni, hogy a közjót, a
