Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 6. 1573—1581 (Bp., 1879)

I. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1574. MÁRCZIUSBAN

1574. MÁRCZ1USRAN. 17 A rendek, a király felhívására, nem vonakodtak ugyan a városok panaszait és lcivánatait tárgyalás alá venni; de végzéseik épen nem voltak alkalmasok azok megnyugtatására. A városok kiváltságai és az árulerakó-helyek tárgyában az 1569-iki országgyűlésen alkotott törvények megújítására szorítkoztak. Azon kivánatot, hogy az urak és nemesek kereskedést ne űzzenek, méltánytalannak nyilvánították, minthogy arra az ország minden rendű lakosainak joguk van. A polgárok személy- és vagyonbiztosságára nézve pedig elegendőknek tartották a II. Ulászló király 1498-ik évi törvénykönyvében foglalt intézkedéseket. Egyébiránt a királyi leirat többi pontjainak tárgyalásánál sem uralkodott a gyülekezetben az engedékenység szelleme. Sőt némileg türelmetlenkedve kérték fel a királyt, hogy tekintettel a minden oldalról érkező fenyegető hírekre, ne késleltesse az országgyűlés befejezését. A porták új összeírásához megegyezésüket adták. A jelenlevő slavóniai követek pedig mentegetni iparkodtak küldőiket azon vád ellen, mintha az utolsó országgyűlésen elrendelt összeírást megakadályozták volna. Azonban a rendek határozottan vonakodtak az ingyen munkákkal és az állandó lovasokkal való szabad rendelkezést a királyra bízni, és a nemesi fölkelés körül érvényes törvényeket és a fennálló gyakorlatot megváltoztatni. A le nem szolgált ingyen munkáknak utólagos behajtását pedig csak 1572-től kezdve voltak hajlandók megengedni. A behódolások megakadályozásának szükségességét elismerték. De e czélra elégségeseknek tartják a korábbi törvényeket, és fölöslegesnek új büntetések megállapítását; úgy is — teszik hozzá — eléggé büntetve vannak a szerencsétlen jobbágyok, kik behódolva kétfelé kénytelenek fizetni az adót. Zalamegye megújítja óvás alakjában azt a nyilatkozatát, hogy a területen lakó jobbágyok, ha behódolniok nem szabad, mind ki fognak vándorolni; mert a kanizsai őrség alig képes e város megvédelmezésére. A földesurakra, kik jobbágyaiktól terményeiket olcsó áron erőszakkal elveszik, megújítják az 1550-ik évi országgyűlés végzését, de nem szabnak új büntetést, minthogy ezzel Magyar Országgyűlési Emlékek. VI, PÁPA