Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 5. 1564—1572 (Bp., 1877)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1567. JÚNIUS- és JÚLIUSBAN

1567. JÚNIUS- És júliusban. 91 akarták megengedni, hogy a jobbágyok, kik azt állítják, hogy nem egész telek után fizetik a földesúri censust, magok tegyenek esküt; attól tartván, liogy ezzel hamis esküre adnának nekik alkalmat. A rendek ragaszkodnak ahhoz, hogy akik a királyi kapitányoknak pénzt kölcsönöztek, a jelen adóból elégíttessenek ki; és hogy a molnárok, kiknek telkeik nincsenek, az adófizetéstől fel legyenek mentve. Egyúttal azzal az uj kívánattal lépnek elő, hogy Szatmármegye, mely az utolsó hadjárat alatt sokat szenvedett, a jelen adó fizetésétől fel legyen mentve. Az ingyen munkák tekintetében ismét a rendek tettek engedményt. Megajánlották a tizenkét napot, a mit Ferdinánd a megelőző országgyűléseken soha nem volt képes kieszközölni. Ellenben a felkelés módjára nézve a korábbi törvényektől eltérni nem akartak; felkérvén a királyt, hogy az azokban szabályozott kötelezettségeiken túl egyébre ne kényszerítse őket. Egyébiránt hozzáadták, hogy ha valamely erősség váratlanul ostrom alá vétetnék, készek az 1553-ik évi törvény által megszabott módon segítségére sietni; ily esetben ugyanis a főkapitány felhívására a szomszéd urak és nemesek 25 jobbágy után egy lovast és egy gyalogost tartoztak kiállítani. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó pontba beigtatták, a király kívánatára, hogy a János király jószágai tárgyában felmerült perek ezentúl is függőben maradjanak. Megválasztották a törvényszékek ülnökeit. És felkérték a királyt, hogy mig az országon kivül tartózkodik, a helytartót engedje törvényszabta jogaival élni, és az országbírói hivatalt mielőbb töltse be. A kapitányok erőszakos tettei miatt emelt panaszaikat ismételték, sőt azokhoz ujakat is csatoltak; kiemelvén, hogy némely kapitányok szegény jobbágyokat különféle ürügyek alatt elfogtak, és csak miután tőlük pénzt, bort vagy marhákat csikartak ki váltságdíjul, bocsátották szabadon. Ily kihágások megbüntetése és megakadályozása végett, azt határozták, hogy az ország különböző részeibe magyar és német urakból összeállított bizottságok küldessenek ki, melyek vizsgálatot indítsanak; jeleutésök alapján a király büutesse meg a bűnös kapitányokat és kötelezze őket az okozott károk megtérítésére ; az országgyűlésen jelenlevő kapitányok felett pedig,