Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 5. 1564—1572 (Bp., 1877)

II. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1567. JÚNIUS- és JÚLIUSBAN

92 A POZSONYI ORSZÁGIÍYULIÍS kiknek bűntényeiről némely megyei követek hitelesen kiállított bizonyítványokat hoztak magokkal, haladéktalanul ítéljen Egyúttal figyelmeztették a királyt, hogy a bajok orvoslásának legbiztosabb módja az: ha a kapitányok és katonák rendesen kapják fizetésöket. Továbbá nem bizván abban, hogy a kapitány.ok a szolgálatukban levő rabló csapatokat, a király kívánatára, el fogják bocsátani, megállapították, hogy mindenki fel legyen jogosítva a rabláson rajtakapott katonákat elfogni, s ezek azután, ha bűnös tettök bebizonyult, karó-halállal bűnhődjenek. Végre rendelkeztek, hogy az oly jobbágyokat, kik a törököknek kedveznek, ezek hadi terveit eltitkolják, ellenben a királyi hadakat elárulják, földesuraik, vagy ha ezek elmulasztanák, a kapitányok büntessék meg. A király felhívásának, hogy nevezzék meg a kapitányokat, kik egyházi jószágokat elidegenítettek, nem késtek, részben legalább, megfelelni. Előadták, hogy a leleszi convent pusztulásnak indul, mert birtokait Schwendi Lázár elzálogosította Nagymihályi Sándornak, Vikei Ferencznek, Panka Péternek. Ugyanez történt a jászói éskapornaki conventekkel. Az óbudai és bozóki prépostságok, a szentgotthárdi és borsmonostori apátságok birtokai szintén világiak kezei között léteznek. »Ily visszaélések megrontják az egyházi rendet, a melynek megingatása a többi rendek hanyatlását vonja maga után.« A kapitányok által lefoglalt és a várakhoz csatolt jószágok visszabocsátása tárgyában a királynak általános Ígérete nem elégítette ki a rendeket, minélfogva abban állapodtak meg, hogy a rendek és a király által kiküldendő biztosok egy itélő mester kíséretében menjenek minden megyébe, hol ily lefoglalt jószágok találtatnak, ott a megye alispánjával, szolgabiráival és előkelő nemeseivel tartsanak gyűlést, mely előtt azok, kiknek jószágaik le vannak foglalva, igényeiket igazolják; a biztosok által teendő jelentés alapján a király határozzon, és a visszabocsátandó jószágokat azonnal adja át törvényes birtokosaiknak. Ha a biztosok az igények jogossága iránt határozott véleményt nem mondhatnak, az ügy a rendes törvényszékhez utasítandó. A rendek megnevezik az urakat (Bánffi Lászlót, Ozobor Imrét, Thurzó Ferenczet, a Révai testvéreket, Pethő