Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
II. MAGYARORSZÁGI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK 1547-ben.
1547-BEN. 67 A rendek több napi tanácskozás után, a következő eredményre jutottak. Minthogy a véghelyek megoltalmazása gyalog- és lovashadak tartását igényeli, és az 1546-iki országgyűlés által megajánlott adóból befolyt összeg már ki volt merítve, szükségesnek mutatkozott uj adót vetni ki. E miatt minden jobbágy után, augusztus elsején behajtandó, egy forintot szavaztak meg, és pedig húsz dénárt »kamarai nyereség« czímén, a többi nyolczvan dénárt pedig a hadak fizetésére. Úgy hogy minden főúr és nemes fel legyen hatalmazva saját jobbágyainak adójából hadakat fogadni és tartani; mindazáltal ezeknek elhelyezése az alkalmas pontokon közös tanácskozás utján történjék. A hadak három hónapig tartassanak, minthogy reméllik. hogy ezen idő alatt a király \ issza fog térni. Már a gyűlés előtt, és annak tartama alatt is, hírek érkeztek, hogy Budán nagyszámú török hadak gyülekeznek és nagymérvű hadikészűletek történnek, melyeknek, úgy hitték Egernek vagy valamely más várnak megvívása és a körülfekvő terület feldúlása képezi czélját. Ezzel szemben a rendek abban állapodtak meg, hogy egyesűit erővel fognak az ellenségnek ellenállani. E végből be nem várván a megajánlott adónak behajtását, az urak és nemesek köteleztettek saját pénzökönfogadni hadakat, és ezeket már július elsején a kijelelendő helyekre küldeni, sőt ott jobbágyaik ötödrészével személyesen is megjelenni. Ezen hadseregnek vezérletét, a mennyiben a királyi helytartó előhaladott kora miatt nem tehetné, a királyi hadak főparancsnoka Salm Miklós gróf, vagy az országos főkapitány Báthory Endre vegye át; de ha ezek akadályozva volnának, a király helyett minden esetre a helytartó álljon a sereg élére. A megyei hadak részére három gyűlhely jeleltetett ki: Nyitra, Báth és Fülek. Minthogy pedig ezeket eg} mástól nem nagy távolság választja el, ha a szükség úgy kívánja, az egész haderő könnyen egy helyre pontosítható össze. Habár pedig a rendek reméllik, hogy képesek lesznek ily módon a fenyegető veszélyt eltávolítani; minthogy azonban oly hatalmas ellenséggel szemben az eredmény kétséges: azon kérelemmel fordulnak a királyhoz, hogy ne csak ezen