Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 3. 1546—1556 (Bp., 1876)
IV. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1548. Október- és Novemberben.
172 A POZSONYI OltSZÁfiGYŰLÉS Egyébkint az országgyűlésnek egy további löfeladatául a pénzügyek rendezéséi tűzte ki, a mi annál sürgetőbben mutatkozott szükségesnek, mivel ekkoráig ez irányban tüzetes és rendszeres intézkedések nem történtek. Ferdinánd király október 26-án érkezett Pozsonyba, és deczember 12-ig időzött itt. 1) Az országgyűlést személyesen nyitotta meg. »Atyailag és kegyesen« intette a rendeket, liogy tanácskozzanak arról, miként kelljen saját és gyermekeik életét és vagyonát megmenteni, hazájok megmaradását és békéjét biztosítani. E czélra késznek nyilatkozott a maga részéről is közreműködni, semmi fáradságtól és költségtől vissza nem riadva, mindennemű veszélyekkel bátran szembeszállva; a minthogy uralkodásának kezdetétől fogva mindenképen azon volt, hogy híveit megoltalmazza, és mit sem mulasztott el, a mi szent igyekezeteinek sikert biztosíthatott. Előadja az okokat, melyek ezt ekkoráig megakadályozták. Minthogy azonban ezek most már nagy részben megszűntek, remélli, hogy sikerülnie fog véget vetni Magyarország szerencsétlen helyzetének. Felhívja továbbá a rendeket, tanácskozzanak a felől, miként lehessen a vallás ügyét és az isteni tiszteletet korábbi állapotába visszahelyezni, az eretnekségeket kiirtani, különösen az anabaptistákat és sacrainentáriusokat-) az országból kiűzni. Alkossanak törvényeket, melyek eszközöljék, liogy a királynak mindenki engedelmeskedjék. Az ország védelmére ajánljanak meg adót. O a maga részéről igéri, hogy igyekezni fog a maga részéről az országnak segítséget eszközölni ki. 3) 3) Gevay. Itinerar. Eerdinand's. 1. 65. 1. s) Az utóbbiak alatt Kálvin és Zwingli követői értetnek. 3) A királyi propositiók szövegét nem ismerjük. A fennebbi pontokról a törvénykönyvben történik említés. — Ezek után nem egészen valószínűnek tűnik fel azon tudósítás, melyet Ferdinánd megnyitó beszédéről a savoyai fejedelemnek a császári udvarnál levő követe Magyarországból kapott, és 1549. jan. 6-ki jelentésének melléklete gyanánt Turinba küldött, mely szerint a király szenvedélyes szavakban tett volna szemrehányást a magyar rendeknek hűtlenségökért. — L. Irományok, II, sz.
